A járványveszélyt követő gazdasági visszaesés, a befolyó iparűzési adó várható csökkenése bizonytalanságot okoz a budapesti fejlesztésekben. A fővárosi közszolgáltatásokról Tüttő Katát, a városüzemeltetés területéért felelős főpolgármester-helyettest kérdeztük.

– Miként látja a járványveszély idején a várható gazdasági helyzetet, és az milyen hatással lehet a városüzemeltetésre?
– Különböző előrejelzéseket látunk, közöttük hazai és európai uniós előrejelzéseket, amelyek között lényeges különbségek tapasztalhatók. Arról, hogy a válságnak milyen hatása lesz a Fővárosi Önkormányzat és az ugyancsak érintett kerületek gazdálkodására, feltételezéseink vannak, de pontosan még nem tudható. Az önkormányzatok legnagyobb bevétele az iparűzési adó, de az idei bevételek a korábbi évek eredményeiből képződnek. Fővárosi szinten az összes iparűzésiadó-bevétel mintegy 300 milliárd forint szokott lenni, amit egy törvény alapján a főváros és a kerületek megosztanak egymás között nagyjából fele-fele arányban. Mivel a Fővárosi Önkormányzatnak ez a legjelentősebb érdemi bevétele, nagyon sok minden függ attól, hogy az iparűzési adó miként alakul ebben az évben. Erről szeptember végén lesznek pontosabb adataink. Ennek a bevételnek a jelentős részét eddig is közösségi közlekedésre fordítottuk. A járványhelyzetben megváltozott közlekedési szokások miatt a jegyárbevételben heti egymilliárd forintos csökkenés tapasztalható. A bezárt színházak és mozik tekintetében hasonló a helyzet, azoknál szintén hónapokra megszűnt a jegyárbevétel.

A közszolgáltatásokat is érinti

– A jelenlegi állapot szerint folytatódik az M3-as metró felújítása. Marad az eredetileg eltervezett ütem?
– Bár minden részt vevő cég vis maior helyzetet jelentett be, maradtak az eredeti ütemtervek. A BKV Zrt. mérnökei folyamatosan figyelik a beruházás menetét, és jelenleg nem látszik ebben csúszás.

– A közszolgáltatásokat veszélyezteti-e a gazdasági visszaesés?
– A mi feladatunk az, hogy ellássuk a közszolgáltatásokat, de a bevételek érdemi csökkenése veszélyezteti a működésüket. Ezért kezdeményezzük, hogy a kormány egyeztessen az önkormányzati szövetségekkel, mert olyan mértékű az adócentralizáció, hogy emiatt a helyi költségvetések teljes újratervezésére van szükség. Az alapvető közszolgáltatások ellátása érdekében a kormányzattal partnerségre lenne szükség. Várhatóan nagyon sok önkormányzat kerül még az idén likviditási bajba, tartós fizetési nehézségek közé, ami a közszolgáltatásokat is érinti.

Mindennapos egyeztetésekkel

– Eltekintve a járványtól, milyen állapotban vették át a szolgáltató cégeket? Voltak-e meglepetések?
– Folyamatosan akadnak kisebb-nagyobb furcsa esetek, mint például túlzó ügyvédi szerződések, érdekes szakértői megbízatások, de nagyobbak is. Köztudott, de konkrétan nehéz szembesülni például azzal, hogy a közszolgáltatásokban a hatósági díjszabás miatt évek óta elmaradnak beruházások. Például a Fővárosi Vízművek Zrt. esetében több tízmilliárdos belső adósság van amiatt, hogy az elmúlt években nem cserélték megfelelően a vízcsöveket, pedig vannak köztük százévesek is, és nőtt a csőtörések száma. Az utak tekintetében is több mint százmilliárdos az adósság, hiszen az elmúlt kilenc évben fele annyit fordított a felújításukra a városvezetés, mint az azt megelőző időszakban.
– Milyen együttműködést sikerült kialakítani vagy felújítani az új városvezetésnek a kerületekkel például a csatornázási, közterületi és más köszszolgáltatási kérdésekben?
– Inkább együttműködésről tudok beszélni, mint konkrét beruházásokról, mert az utóbbiak a járványveszély és az azt követő gazdasági helyzet miatt sajnos a bizonytalan kategóriába kerültek. Annak ellenére, hogy a veszélyhelyzetben a Fővárosi Közgyűlés nem működik, a kerületekkel folytatott egyeztetések mindennaposak. Igyekszünk minden kérdést egyeztetni a polgármesterekkel, és alapelve a főváros vezetésének, hogy ne csak velük, hanem a közösségekkel is kapcsolatot tartson. A közösségi tervezés irányába mentünk el már a költségvetés készítésének idején azzal, hogy közösségi költségvetési összeget is beterveztünk. Még nem hoztunk a beruházásokkal kapcsolatban konkrét döntéseket, de minden forintot igyekszünk megfogni. Tartalékot képezünk, aminek érdekében zároltunk 11 milliárd forintot, amely összeghez az adóbevételek beérkezésének függvényében lehet hozzányúlni. Eredetileg egy többéves programot terveztünk, amelynek a XVIII. kerület is részese akár zöldterület-, akár közműfejlesztésben, de sajnos addig bizonytalanság van, amíg nem látjuk, hogy a válság miként hat az adóbevételeinkre.

Meglátni a lehetőséget

– Milyennek látja a veszélyhelyzetet követő hónapok, évek lehetőségeit a területén?
– Amiben lehet, igyekszünk meglátni a lehetőséget, de ez most nagyon nehéz. Most, hogy átmenetileg csökkent a közúti forgalom, próbáljuk biztonságosabbá tenni a kerékpáros közlekedést ideiglenes kerékpársávokkal. Nem fogjuk vissza a zöldfelület-fejlesztést, és nem került le a napirendről az Egészséges Budapest Program sem. Nem tudjuk még, hogy milyen tartós eredményeket hoz a jelenlegi helyzet a közlekedésben, de figyeljük a nagyvárosok lépéseit, azt, hogy kik miként nyitják újra a nagyvárosaikat. Láthatóan egyik világváros sem kíván visszatérni a régi kerékvágásba, próbálják újragondolni a közterületeik hasznosítását. Mi figyelünk, és hasonló lépéseket tervezünk. Nemcsak válságot kezelünk, hanem a városvezetés aktívan konzultál más nagyvárosi partnereivel is a jövő Budapestje érdekében.