Példaértékű helyi összefogás

Írta:  2014.11.05.
Az önkormányzat és a civil szféra még szorosabbá váló együttműködésének köszönhetően Pestszentlőrinc-Pestszentimre lakosai az eddigieknél is aktívabb résztvevői lehetnek a helyi ügyeknek. Ezt az eredményt hozta a Zöld kerület – Zöld partnerség program.
Az önkormányzat, a kerületi civil szervezetek és az itt működő cégek együttműködésének erősítésére ez év januárjában meghirdetett program zárórendezvényét október 28-án tartották a Zila Kávéházban, a Környezeti nevelés a mindennapokban – III. Környezetvédelmi Konferencia részeként. Az összegzésből kiderült: a kilenc hónapig tartó projekt elsősorban olyan kiemelt kerületi kezdeményezésekre összpontosított, mint a környezeti monitoring program vagy a Lakatos-lakótelepen a helyi közösségek erősítésére létrehozott kert bemutatása.

Önkormányzat, civilek, cégek

Bíró Gabriella, a Rávezető Projekt Kft. szakértője mottóként idézte Ernst F. Schumacher A kicsi szép című kötetének alapgondolatát, amely szerint tudatosan, önkorlátozó módon, a természeti és az épített környezet megóvásával kell fejleszteni.

– Megváltozott az önkormányzati törvény, hatályba lépett a járási törvény – emlékeztetett előadása elején Bíró Gabriella –. Ennek megfelelően most lezáruló munkánk lényege a közigazgatási kapcsolatok erősítése volt.
Az előadó a továbbiakban ismertette kooperatív programjuk részleteit. Első célként a párbeszéd megkezdését tűzték ki a városrész vezetése és az itt élőket képviselő civil szervezetek között. Mint elmondta, más és más a felelőssége az önkormányzatnak és a civil szervezeteknek, és a kerület sajátosságait figyelembe véve kell olyan környezetet kialakítani, amelyben az itt élők jól érzik magukat.

A lakosság hangja

Bíró Gabriella hangsúlyozta: Pestszentlőrinc-Pestszentimre egymástól eltérő településrészekre tagolódik, részenként eltérő problémákkal. A program ugyanakkor egységesen fontos célként jelölte meg a partnerség erősítésével a közéleti aktivitás fokozását.

– Ezáltal a döntéshozatalkor hallatszódhat a lakosság hangja, erre hivatottak a civil szervezetek – fogalmazott a Rávezető Projekt Kft. szakértője.
Az önkormányzatról szólva megemlítette, hogy a jogszabályi keretek változását követően legfontosabb feladata a településfejlesztés lett, amelynek kiemelt része az úgynevezett zöld gondolat, az épített és a természeti környezettel való tudatos bánásmód. Innen ered a Zöld kerület – Zöld partnerség programcím.

Sikeres példa a SOFI

Az Ökoiskola címet három évre ítéli oda az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet az iskoláknak. A XVIII. kerületi SOFI (Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) eddig kétszer érdemelte ki a kitüntető jelzőt, így minden esély megvan arra, hogy Örökös ökoiskolává váljék a közeljövőben.

– Pedagógiai programunkban, tantervünkben kiemelt szerepet kap a környezeti nevelés, a fenntarthatóság kérdésköre – emelte ki előadásában Csík Árpádné, a SOFI gyógypedagógusa, az iskola Életjel Alapítványának elnöke, aki példákat is említett e nevelési programjukból. Minden alkalommal megünneplik a diákokkal a jeles környezet- és természetvédelmi napokat, mint például a Föld napját, a víz világnapját, a madarak és fák napját. Az ökoiskoláknak arra kell törekedniük, hogy zöld programjuk megvalósításába bevonják a szülőket, a civil szervezeteket, a cégeket.
– Környezetvédelem, energiatakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés – sorolta Csík Árpádné a mindennapok feladatait, majd megemlítette: a SOFI udvara gyermekbarát, ami nagyban hozzájárult A kerület zöld iskolája cím elnyeréséhez.

Folytatása következik

Noha a Tudatos Vásárlók Egyesületével közösen januárban indított program befejeződött, a szoros együttműködés az önkormányzat és a civil szféra között tovább folytatódik. A tervek közé tartozik, hogy a partnerségi munkában részt vevő helyi közigazgatási szereplők és civil szervezetek képviselői egy úgynevezett civil partnerségi referenst jelölnek ki. További javaslatként rögzítették, hogy rendszeres kerekasztal-beszélgetéseket hívnak össze, civil–kerületi stratégiát készítenek, valamint együttműködési megállapodásokat kötnek a közösen megvalósítandó programokra. Az önkormányzat mindezen túlmenően a nyilvántartásába vett civil szervezetek infrastrukturális fejlesztéséhez is hozzájárulhat majd.