„Kerületünk rendkívül gazdag helytörténeti értékekben – fogalmaz a jelentésében Kardos Gábor, a Bókay-kert Fejlesztési Terv Előkészítő Munkacsoport vezetője. − Becsüljük meg ezt az örökséget!”
A jelentés egy hosszú munkafolyamat végén került március 6-án az önkormányzat képviselő-testülete elé, s a célja az volt, hogy a 2013-ban megalakított munkacsoport feltárja a Bókay-kertben rejlő, még kiaknázatlan lehetőségeket. A munkacsoportot, illetve megbízóját, az önkormányzatot két cél vezeti: az egyik az, hogy a kerületi szabadidős, sport- és kulturális életben ma is központi szerepet betöltő park egy modern, a mai igényeket kielégítő komplexumként szolgálja az itt élőket, a másik az, hogy megtalálják azokat a megoldásokat, amelyek révén a létesítményegyüttes vonzó turisztikai célponttá válhat.
Majorságból ifipark
A kert története a XVIII. század közepéig nyúlik vissza, amikor Grassalkovich Antal majorsági központot hozott itt létre. Ebből az időből maradt fenn a Grassalkovich-kápolna, amely a kerület egyetlen műemléke. 1870-ben már kúria állt itt, amely a környék kulturális központjának számított egészen az 1951-es államosításig.
Történeti szempontból nagyon fontos az a gesztus, amelyet Herrich Szidónia, a kúria épületét tervező Herrich Károly lánya tett: a nehéz sorsú emberek felé mindig nyitott hölgy a szülei halála után jelképes összegért adta át az ingatlant arra a célra, hogy azt a helyi ifjúság használhassa. Az államosítás után az akkori vezetés, követve a példát, úgy döntött, hogy a kertet továbbra is megtartja ifjúsági parknak. A Bókay-kert többé-kevésbé azóta is ezt a célt szolgálja, és a jövőben is ez lesz a fő feladata. Az azonban vitathatatlan, hogy a kerttel kapcsolatban eddig nem volt egységes koncepció. Átalakítások, fejlesztések, javítások mindig történtek benne, egységes arculatot azonban soha nem próbáltak adni neki.
Közösen találták ki
A fejlesztési terv kidolgozásának ötletét már 2011-ben felvetette az önkormányzat, illetve a parkot kezelő Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. A most közreadott jelentés szerint szakértők bevonásával ötletek láttak napvilágot, amelyeket az önkormányzati képviselők több szekcióban tárgyaltak. 2013-ban – miközben megalakult a koncepcióval foglalkozó munkacsoport – lakossági fórumokat hívtak össze a tervek véleményezésére és az újabb ötletek begyűjtésére. Ezek alapján készült el a jelentés, amely újra a testület elé került.
− Az egyeztető fórumok támogatták az összegző javaslatomat, miszerint a Bókay-kert és a Grassalkovich-kápolna területének − amely az 50-es évekig kulturális-helytörténeti és területi egységet alkotott − fejlesztési koncepciója ismét egységes és koordinált szabályozási terv alapján valósuljon meg – mondta Kardos Gábor. – A nagy ívű, több fejlesztési cél megvalósítását kitűző tervkoncepció a felkért tervezők ötleteinek, illetve a lakossági fórumokon elhangzó véleményeknek a figyelembevételével határidőre elkészült. A tervezet alapján a képviselő-testület eldöntheti, hogy mely elemek megvalósítására akar és tud pályázni a most induló pályázati időszakban. A tervek között a Bókay-kert helytörténeti értékű épületeinek műemléki hasznosítása éppúgy szerepel, mint egy helytörténeti-információs központ kialakítása, az uszoda és a strand bővítése, a sportpályák háttér-infrastruktúrájának korszerűsítése, parkolók létesítése, kalandpark, sétaútvonalak és egy korábbi elképzelést megvalósítva a Szent Lőrinc-kápolnáig vezető kálvária kialakítása is.
