Soha nem látott ütemben nőtt tavaly a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma, amely immár elérte a 13,4 millió főt. Idén további növekedés várható, akár a 14 milliót is meghaladhatja az utasok száma. Ezzel együtt a légi teherszállítás is bővült, ami érthetően az érdeklődés homlokterébe állította a közlekedés és a szállítás kérdését a repülőtéri régióban. 

A megnövekedett utas- és teherforgalom magától értetődően nagyobb terhet ró a közúti személy- és teherszállításra, nem véletlen tehát, hogy erről a témáról rendezett konferenciát és partnertalálkozót az érintett szakemberek bevonásával a XVIII. kerületi önkormányzat és a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéri Régió Gazdaság- és Területfejlesztési Klaszter.
A konferencián két olyan európai uniós projekt (SULPiTER, LAirA) helyzetéről kaptunk ismertetést, amelyekben a kerület meghatározó szerepet játszik, és amelyek éppen a repülőtéri régióban történő infrastrukturális, logisztikai fejlesztéseket veszik célba. A repülőtér ugyanis többé már nem egy kerítésen belüli világ, hanem egy komoly városformáló erő, egy olyan térség, mágnes, amely nagy számban vonzza a gazdasági szereplőket. Budapest esetében a város és Ferihegy közötti távolság alapvetően meghatározza azt, hogy a repülőtér úgynevezett gazdaságiközpont-képző funkciója hogyan alakul ki. Már megjelentek a térségben logisztikai, gazdasági, termelő és szolgáltató funkciók annak a 18 kilométeres tengelynek a mentén, amely a repülőteret a belvárossal összeköti, s ezek már most urbánus alközpontokként működnek. Ugyanakkor, sajnálatos módon, ezt a tengelyt továbbra is igen elavult infrastruktúra jellemzi.
A konferencián Soóki-Tóth Gábor, a klaszter szakértője örömmel számolt be arról, hogy elindult egy tervezési, engedélyezési folyamat, így komoly remény van arra, hogy a közeli jövőben a tengely mellett lakók, illetve a Liszt Ferenc repülőteret igénybe vevők kétszer háromsávos autópályát kapnak az elavult és egy balesettel teljesen leblokkolható gyorsforgalmi út helyett. Ezzel együtt a klaszterben részt vevő gazdasági társaságok már komoly előkészületeket tesznek arra, hogy miként helyezzék a megvalósuló repülőtéri autópálya melletti térséget új alapokra. Az autópálya mellett várhatóan kiépül egy szervizútrendszer is, amely majd a nagy forgalmú területek melletti térségek további kiszolgálását segíti elő.

A másik igen fontos logisztikai elem a fejlesztésben a vasúti kötött pálya megjelenése, amelynek a tervezése ugyancsak folyamatban van. A cél az, hogy a Liszt Ferenc repülőtér a magyar vasúthálózat részévé váljon. Magán a repülőtéren már számos olyan fejlesztés indult el, amelyek mintegy megelőlegezik ezt az újfajta szolgáltatáscsomagot, amely majd nagyban elősegíti egy új városi alközpont létrejöttét. A tervek szerint a termináltól mindössze 400 méternyire lenne a mélyszinten vezetett vasút megállója, amelynek létrejöttével a repülőtér a régió igazi urbánus szolgáltató központjává válik. Ughy Attila polgármester emlékeztetett rá, hogy a gyorsforgalmi út fejlesztésére megszületett a kormányzati döntés: mintegy 40 milliárd forintot fordítanak erre a központi költségvetésből. A csomópontok körzetében lévő közlekedés javítására 20 milliárd forintot jut. A kiviteli szintű tervek előreláthatólag októberre készülnek el, és talán egy szűk év múlva a munkálatok is elindulhatnak.
Ughy Attila a klaszterben a vezető koordinátor szerepét betöltő XVIII. kerület polgármestereként azt is megemlítette, hogy a repülőtérre kivezetett vasút nyomvonalának a tervezésével a kerület nem ért egyet. Az önkormányzat már a tervezés kezdetekor jelezte ezt, ugyanis a nyomvonal által kihasított területek alulhasznosíthatók lennének, ami hátrányosan érintené az ott élőket. Komoly feszültséget generálna, és semmiféle előnnyel nem járna a térség számára. Július 30-a a céldátum, amikor a kormány dönteni fog e kérdésben.
A logisztikai tervezéshez két európai uniós projekt ad támpontokat. Az egyik a LAirA, amely a repülőterek földi megközelítésének módjaiban készít hasznosítható tanulmányokat. A projekt keretében folyó munkáról Kis Ferencnek, a Budapest Airport Zrt. környezetvédelmi vezetőjének a prezentációját ismerhették meg a jelenlevők. A másik uniós projektben, a SULPiTER-ben folyó munkáról, a városi logisztikai tervezést elősegítő felmérésekről, az utasszámlálás eredményéről és a repülőtér megközelítésének szokásairól Ekés András, a Mobilissimus Kft. ügyvezetője tartott beszámolót.
A két jelenleg zajló uniós projekthez és a reptéri klaszterhez kötődő szakmai partnertalálkozók a jövőben is folytatódnak.