– A magyarországi görögök értékteremtő és közéleti tevékenysége, adakozókedve, hazafias kiállása komoly mértékű volt a reformkorban – mondta megnyitóbeszédében Diószegi György művelődéskutató, aki maga is görög felmenőkkel büszkélkedhet.
– Gróf Széchenyi Istvánnak és a korabeli görögségnek igen széles ívű kapcsolatrendszere volt. A „legnagyobb magyar” országépítő reformtörekvéseinek támogatásában tucatnyi magyarországi görög család is részt vállalt. E reformkori görög kör sokat tett azért, hogy a hazafias célok, a mai szóval nemzeti fejlesztési projektek, valósággá váljanak. Ez majd két évszázad távlatából is jelentős érték.
– Gróf Széchenyi Istvánnak és a korabeli görögségnek igen széles ívű kapcsolatrendszere volt. A „legnagyobb magyar” országépítő reformtörekvéseinek támogatásában tucatnyi magyarországi görög család is részt vállalt. E reformkori görög kör sokat tett azért, hogy a hazafias célok, a mai szóval nemzeti fejlesztési projektek, valósággá váljanak. Ez majd két évszázad távlatából is jelentős érték.
Az előadó megemlített több XIX. századi görög származású magyar személyiséget, akinek kötődése volt a településünkhöz. Blana Szilárd honvéd százados, író a honalapítás ezer éves évfordulója emlékére egy állandó világkiállítást álmodott meg. A grandiózus tervet „Lőrinczpuszta”, mai nevén Pestszentlőrinc és Rákosmente területén földvásárlással szerette volna megvalósítani.
Két utcanév is őrzi a mai Pestszentlőrincen a régi görögök emlékét: a Margó Tivadar utca és a Sina Simon sétány. Báró Sina Simon kereskedő, bankár közismert volt jótékonyságáról.
– Sina sétány névadója rendbe hozatta a Szent Lőrinc-kápolnát, iskolát állíttatott fel a pusztaszentlőrinci majorban, és a távollakó gyermekeket lovaskocsin hozatta be az iskolába. Ez szinte példátlan tett volt 1860 táján.
A Margó Tivadar utca 170. szám alatti ház falán emléktábla őrzi Margó Tivadar (Pest, 1816–1896. Pusztaszentlőrinc) honvédorvos emlékét. A görög származású tudós, zoológus, orvosprofesszor honvédorvosként szolgált a szabadságharc idején. A Magyar Tudományos Akadémia tagja életének utolsó éveit az akkori Pusztaszentlőrincen töltötte, s itt halt meg 1896. szeptember 5-én.
A kiállított tablókon megtekinthetik az érdeklődők többek között a hajdani magyarországi görög elődök portréját, a XVIII-XIX. századi görög származású kereskedők pecsétjeit síremlékekről és ortodox templomokról készült felvételeket…
A kiállítás anyaga Raptisz Joannisz gyűjteménye, a tárlatot a XVIII. kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzat szervezte.
A megnyitón közreműködött Topalidisz Kosztasz gitárművész.
Két utcanév is őrzi a mai Pestszentlőrincen a régi görögök emlékét: a Margó Tivadar utca és a Sina Simon sétány. Báró Sina Simon kereskedő, bankár közismert volt jótékonyságáról.
– Sina sétány névadója rendbe hozatta a Szent Lőrinc-kápolnát, iskolát állíttatott fel a pusztaszentlőrinci majorban, és a távollakó gyermekeket lovaskocsin hozatta be az iskolába. Ez szinte példátlan tett volt 1860 táján.
A Margó Tivadar utca 170. szám alatti ház falán emléktábla őrzi Margó Tivadar (Pest, 1816–1896. Pusztaszentlőrinc) honvédorvos emlékét. A görög származású tudós, zoológus, orvosprofesszor honvédorvosként szolgált a szabadságharc idején. A Magyar Tudományos Akadémia tagja életének utolsó éveit az akkori Pusztaszentlőrincen töltötte, s itt halt meg 1896. szeptember 5-én.
A kiállított tablókon megtekinthetik az érdeklődők többek között a hajdani magyarországi görög elődök portréját, a XVIII-XIX. századi görög származású kereskedők pecsétjeit síremlékekről és ortodox templomokról készült felvételeket…
A kiállítás anyaga Raptisz Joannisz gyűjteménye, a tárlatot a XVIII. kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzat szervezte.
A megnyitón közreműködött Topalidisz Kosztasz gitárművész.
