Vita kereszttüzében a kerületi adósságállomány

Írta:  2013.07.19.
A kerületi gazdálkodás elmúlt évi zárszámadásáról június 12-én megjelent cikkünkkel kapcsolatban észrevétele volt Kőrös Péternek, az MSZP frakcióvezetőjének. A frakcióvezető szerint nem igaz, hogy az elmúlt esztendőben csökkent a kerület adóssága, miként az sem, hogy a jelenlegi városvezetés 2010 novemberében 10 milliárd forintot meghaladó tartozással vette át elődeitől a kerületet. Ughy Attila polgármester szerint a szocialisták ismét a számokkal bűvészkednek, de ezzel sem tudják a hibáikat eltussolni.
Kőrös Péter valótlanságnak tartja, hogy az elmúlt évben csökkent a kerület adóssága, mondván, a valóságban 905 millió 504 ezer forinttal növekedett.
Unokáink látni sem fogják
Amíg a korábbi szocialista városvezetés 2010 elején az adatszolgáltatáskor 9–10 milliárd közötti összeget ismert el, addig 2010 végén az adósságról készített összeállításunkban Ternyák András MSZP-s képviselő 8,5 milliárdról beszélt. Jelenleg Kőrös Péter szerint még a 8 milliárdot sem érte el a 2010-es tartozás. Ha ilyen ütemben fogy az összeg, akkor 2050-re kiderül majd, hogy 2010-ben valójában nem is volt tartozása a kerületnek.
 

Azt a megállapítást is sérelmezi, hogy a cikk szerint a jelenlegi önkormányzat a kerület előző vezetőségétől 10 milliárdot meghaladó adósságot örökölt. Ezzel szemben a kerület adóssága a 2012. évi törvény szerint 4 110 415 751 forint, továbbá 3 610 499 euró és 12 025 012 svájci frank volt. A devizatartozás összesen 3,84 milliárd forintot tett ki, így együtt csupán 7,95 milliárd forint volt a kerület adóssága – állítja.

Elszomorító példázat

Ughy Attila polgármester úgy véli, hogy a szocialisták kedvük szerint számolgatnak, a tények azonban mást mutatnak.
– Elkeserít és elszomorít, amikor valaki egy tragédia után azzal védekezik, hogy nem 10 ezer, hanem „csak” 8 ezer áldozat volt – példázza a tényeket a polgármester. – Nem csak az országot, de a kerületet is lehetetlen helyzetbe hozták 2010-re a szocialisták, amelyet csak nagyon szigorú gazdálkodás mellett lehetett talpra állítani. Az MSZP érvelése azért is méltatlan a kerülettel szemben, mert a pazarlás megszüntetése nem kizárólag a mi eredményünk, hanem csak a lakosokkal összefogva sikerülhetett.

Bűvészkedés a számokkal

A polgármester úgy érzi, hogy a jövő évi választások előtt megkezdődött a kampány, s ennek része a trükközés a számokkal.
– Örülök annak, hogy Kőrös Péter tiszta vizet öntött a pohárba, legalább mi is tudjuk, miként számol. Szerinte ugyanis csak a rövid és a hosszú lejáratú hitelek jelentenek adósságot. Ezzel szemben az adósságállomány része volt a Sportkastély és a pestszentimrei szakrendelő lízing- és bérleti szerződéseiből származó kötelezettségvállalás is, hiszen könnyen belátható, hogy a beruházó ezeket sem ajándékba adta… Ugyanígy az adósság részét képezték az akkori kerületi gazdasági szervezet, a Vagyon 18 Zrt. és leánytársaságai, valamint az egészségügyi nonprofit szervezet adósságai és kötelezettségvállalásai.
Ezek együttesen tették ki a 11,2 milliárdos tartozást, hiszen a rövid és hosszú távú hitelek nem mindenre nyújtottak fedezetet.
– 2010. év őszétől 2012. végéig összesen 380 milliós megtakarítást értünk el, csökkentettük a hitelállományt, s ha a korábbi önkormányzat kockázatos devizahitelekkel nem terhelte volna meg a kerület működését, akkor még sikeresebbek lehettünk volna, hiszen az árfolyamhatás nélkül 660 millió forint volt a megtakarítás. Az, hogy a könyv szerinti adósság mégis magasabb volt, mint az előző évben, annak a következménye, hogy az adósságkonszolidáció érdekében a teljes devizaállományt forintra kellett számolni, márpedig az árfolyamhatás 2012 végén volt a legkedvezőtlenebb.

Magukat cáfolják

Elképedve olvastam Kőrös Péter sorait, hiszen állításai teljesen ellentmondanak a korábbi szocialista városvezetés által elismert adósságnak is.
A Progresszív Intézet 2010-ben az Önkormányzatok versenye címmel készített egy összeállítást, amely a fővárosi kerületek és a megyeszékhelyek helyzetét elemzi. Az intézetről fontos tudni, hogy a tanulmány készültekor a szocialista kötődésű Demos Magyarország Alapítvány tulajdonában állt, és az összeállításhoz szükséges adatokat maguk az önkormányzatok szolgáltatták. Mivel a tanulmány 2010 augusztusában jelent meg, feltételezhetően 2009-es adatokkal dolgozott.
Az összefoglaló az egyik helyen 9 milliárdos adósságot tüntet fel a XVIII. kerületnél, ám máshol arról ír, hogy a kerület 1 főre jutó adóssága megközelítette a 100 ezer forintot. Az önkormányzat akkori vezetősége pedig éppen 2009-ben büszkélkedett azzal, hogy a kerület lakosságának lélekszáma 3 ezer fővel meghaladta a bűvös 100 ezres határt. Ebből egyértelműen az következik, hogy az adósság elismert összege már 2009 végén meghaladta a 10 milliárd forintot.
Ráadásul az összefoglalóból az sem derül ki, hogy milyen tételekből állt össze az adósság állománya, és milyen tételeket nem vettek figyelembe.
Mivel 2010-ben fel sem merült az adósság csökkentése, az év novemberéig a felméréshez képest csak növekedhetett a teljes állomány.
Azt tehát lehet vitatni, hogy az adósságállomány a különböző kötelezettségvállalásokkal együtt elérte-e a 11,2 milliárd forintot, azt azonban aligha, hogy már 2009 végén jelentősen több volt a most hangoztatott 8 milliárdnál.