A Tébláb Alapfokú Művészeti Iskola növendékei rendszeresen szerepelnek különféle kerületi rendezvényeken, ahol felelevenítik a népi hagyományokat, többek között Szent Mihály és Szent Márton napját vagy a szüreti mulatságot. Karácsony előtt pedig egy nagy sikerű jótékonysági programot szerveztek: kerületi óvodákat látogattak meg, hogy felelevenítsék az adventi időszak hagyományait.
– Egész évben számos jeles napunk van. Közülük sokat már nem is ismernek a gyerekek – mondta Gorácz József, az iskola igazgatója. – A terveinkben szerepel, hogy ne csak néhány „műhelyben”, intézményben, hanem szélesebb körben mutassuk be a betlehemezést, a kiszehajtást, a tűzugrást, és sorolhatnám tovább azokat a népszokásokat, népi ünnepeket, amelyeket régen megtartottak az emberek. Ilyen a húsvét is, amely már igazán nem arról szól, amiről kellene.

Garácz József elmesélte, hogy éveken keresztül lovas kocsit és zenészeket fogadtak, s a táncosaikkal a Havanna-lakótelepre mentek bemutatni a húsvéti népszokásokat. Az emberek úgy néztek rájuk, mint a csodabogarakra.
– Nem gondolom, hogy mindenkinek lovas kocsival és népviseletbe öltözve kellene locsolkodni menni, mert nem abban a világban élünk, de az ilyen időutazások nagyon is szükségesek, hogy az emberek tudják, miként ünnepeltek régen – tette hozzá. – A néptánc továbbörökítése valamikor úgy történt, hogy a kisgyerekek ott voltak a szüleikkel a lakodalomban, a táncos mulatságokban nézték a nagyokat, és ők is belenőttek... A néptánc közösségi élményt nyújt. Gyermekkorban kell elkezdeni, ugyanúgy, mint a sportot vagy bármilyen más mozgásformát, hogy magunkénak érezzük, és később aktívan tudjuk művelni. Ezzel persze nem azt mondom, hogy felnőttként nem lehet csatlakozni, mert soha nem késő bármiféle mozgás.
A Szivárvány óvodában évek óta foglalkoznak a magyar népi hagyományok és szokások megismertetésével.

– Fontos feladatunknak tartjuk a személyiség sokoldalú és harmonikus kibontakoztatását, a képességek fejlesztését – hangsúlyozta Horváthné Kapocsi Anikó, az óvoda vezetője. – Több járható utat keresünk, hogy a XXI. századi gyermekek könnyebben, harmonikusabban tudjanak beilleszkedni, megőrizve a személyiségüket, szüleik és nagyszüleik múltjának egy részét, amely biztos lelki támaszt ad a jövőbe vezető úton. Óvodai programunk a néphagyományok őrzését, a népi kultúra ápolását feladatának, az óvodát a hagyományőrzés természetes közegének tekinti. Ez annál is inkább fontos, mert az intézmény egy dinamikusan fejlődő lakótelepen található. A szokásőrző jeles napok felelevenítése egész évben kiemelt esemény az óvodában.
Az Eötvös Loránd Általános Iskolában szintén kiemelt feladatnak tekintik a népi hagyományok ápolását.
– Minden hónapra választunk egyet, amelyet közösen megünneplünk – mondta Kuba Gábor, az iskola igazgatója. – A jeles naphoz legközelebb eső csütörtököt neveztük ki hagyományőrző napnak, amelyen a foglalkozásokat tartjuk. A napközis csoportok választanak egy-egy ünnepet, amit bemutatnak a többieknek. Az adott csoport megismerkedik az eredeti hagyománnyal, és feleleveníteni azt az iskolai keretek között. A többiek az előadás által élőben láthatják, élhetik át azt, amit régen a nagyszüleik, dédszüleik. A hagyományőrzés az iskola mindennapjait is áthatja, hiszen a diákok rendszeresen ismerkednek a jeles napokkal, a népzenével, a népművészeti alkotásokkal.