− A munkatársaimmal együtt nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ezt az oklevelet kifüggeszthettük ide – mutatott Bálint Ramóna, a Somogyi László Szociális Szakszolgálat vezetője a fogyatékosságbarát munkahely elismerést jelző, zöld logóval díszített dokumentumra. Az intézmény január végén kapta meg az elismerő besorolást.
A szakszolgálat 2012. szeptember 1. óta önálló intézmény (korábban az Egyesített Szociális Központ irányítása alatt működött), a feladata pedig az idősek nappali ellátása, étkeztetése, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és az átmeneti ellátás az illetékességébe tartozó kerületrészben.
− Az a kezdeményezés, hogy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztassunk, az önkormányzattól ered, amely a Salva Vita Alapítvánnyal szerződött a szakmai koordinálásra. 2011-ben az önkormányzat és a Babairodalom bölcsőde is megkapta a fogyatékosságbarát intézmény kitüntetést, és mivel a tapasztalatok nagyon jók voltak, mi is szerettünk volna bekapcsolódni a programba – magyarázta Bálint Ramóna.
Kényszerből siker
A magyar közintézményeket és vállalatokat eredetileg a gazdasági megfontolás kényszerítette arra, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalókat is alkalmazzanak. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy minden olyan cégnek, amely legalább 20 főt foglalkoztat, minimum 5 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalót is alkalmaznia kell. Ha ezt nem teszik, minden munkavállaló után évi 964 500 forint rehabilitációs díjat kötelesek fizetni. Csomó Tamás alpolgármester korábban úgy nyilatkozott a Városképnek, hogy az előző önkormányzat 2010 előtt automatikusan betervezte a költségvetésébe a rehabilitációs díjat. Így 82 millió forintot fizetett be az állami kasszába ahelyett, hogy munkát biztosított volna a megváltozott munkaképességű dolgozóknak.
A válság megváltoztatta a gazdasági környezetet, a kis- és közepes vállalkozások, valamint az intézmények hamar rájöttek, hogy olcsóbb a munkaerő alkalmazása, mint a rehabilitációs díj kifizetése. A kényszer azután sikeres gyakorlatot szült. A munkaadók – szakmai tanácsadók bevonásával – keresni kezdték azokat a munkaköröket, amelyekben a megváltozott munkaképességű dolgozók százszázalékos teljesítményt tudnak nyújtani.
A XVIII. kerületi önkormányzat élen járt ebben: a közintézmények közül elsőként kapta meg 2011-ben a fogyatékosságbarát munkahely elismerést, amelyet addig kizárólag – többnyire multinacionális – nagyvállalatok kaptak meg. Aztán sorra következtek az önkormányzati intézmények. A szakmai segítséget kezdettől a Salva Vita Alapítvány nyújtja.
Van elég feladat
− Először nekünk kellett megtanulnunk, hogyan kell fogadnunk egy megváltozott munkaképességű kollégát, majd az új dolgozókat kellett betanítani a saját munkakörükre. Mindkettőben a Salva Vita Alapítvány szakértője segített – mondta Bálint Ramóna.
Amint az intézményvezető elárulta, a szakszolgálat eredetileg két új dolgozót vett volna fel, de a programnak nagy sikere lett, így ma már hat megváltozott munkaképességű kolléga dolgozik együtt a többiekkel: hatan a konyhán, ketten gyógymasszőrként.
− Mint az köztudott, a gyógymasszőrök között sokan vannak gyengénlátók, vakok. Nálunk is két gyengénlátó kolléga dolgozik. Mindketten kiváló masszőrök, a hozzánk járó idős emberek azonnal megkedvelték őket, úgyhogy akad elég munkájuk. Általános tapasztalatunk, hogy az új kollégák nagyon elkötelezettek, a munkájukat precízen végzik. És kivétel nélkül mindenki nagyon pontos.
