− Nagyon büszke vagyok a kollégáimra. Budapesten egyedülálló tradíciót teremtettek, hiszen a miénkhez hasonló intézmények nem tudnak ilyen produkciót felmutatni. Sok köszönettel tartozunk azoknak, akik évről évre segítenek – foglalta össze Farkas Márta, a Dohnányi Ernő Zeneiskola igazgatója az újévi koncertek sikerének titkát.
A bécsi minta
Az újévi hangversenyek mintája világszerte a Bécsi Filharmonikus Zenekar január 1-jei koncertje (németül: Das Neujahrskonzert der Wiener Philharmoniker), amely régóta az osztrák főváros egyik legkapósabb exportcikkének számít: évről évre 44 országban veszik át a televíziós közvetítést. Érdekesség, hogy az első ilyen eseményt nem újévkor, hanem szilveszterkor rendezték: 1939. december 31-én, és csak ifjabb Johann Strauss műveit játszották. A bécsi zene legismertebb dallamai 1941 óta csendülnek fel január 1-jén. Idővel olyan kimaradhatatlan művek kerültek fel e koncertek kínálatába, mint a Kék Duna keringő vagy a Radetzky-induló.
A bécsi példa egy idő után „ragadós” lett, egyre több országban rendeztek hasonló ünnepi eseményeket. A rendszerváltozás után Magyarországon is mind több helyen honosították meg az újévi koncert hagyományát.
Az év eseménye
A kerületben ebben az esztendőben már több újévi hangversenyen is részt vehettek a zenekedvelők, a kezdeményezés helyi úttörője azonban mindenképpen a Dohnányi Ernő Zeneiskola, amely már 2002-es indulásakor rendezett ilyet: kezdetben a Karinthy gimnáziumban, majd évente felváltva a Lőrinci Sportcsarnokban, illetve a Pestszentimrei Sportkastélyban. Az itteni hangversenyeket nem az év első napjára, hanem rendszerint az azt követő első hétvégére hirdetik meg.
− Ez a koncert a zeneiskola életében mindig az egész tanév legfontosabb eseményének számít. Nincs még egy zeneiskola a fővárosban, sőt az országban sem, amelyik ilyen nagyszabású rendezvényen mutatkozhat be a közönség előtt – mondta Farkas Márta.
Évfordulók
A Dohnányi zeneiskola újévi koncertjeinek szerkezete minden évben azonos: a hangverseny első felében a szimfonikus, a másodikban a fúvószenekar mutatkozik be. Rendszeres fellépőnek számítanak olyan kitűnő szólisták, mint Szenthelyi Miklós hegedűművész vagy Faludi Judit gordonkaművész, és a színvonalas előadást az alkalmilag csatlakozó szólisták mellett más zenekarok, együttesek teszik teljessé. Tavaly óta szerepel a műsorban az ugyancsak kerületi Botafogo Táncegyüttes, idén felléptek a Tébláb Alapfokú Művészeti Iskola táncosai, a fúvósokhoz pedig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium fúvósai is csatlakoztak.
− A műveket mindig a két zenekar vezetője választja ki. Az aktuális program tehát az ő koncepciójukat tükrözi, de természetesen vannak olyan darabok, amelyeket a közönség kifejezetten elvár egy ilyen újévi koncerten – magyarázta az igazgatónő.
Hozzátehetjük, hogy a koncepciót olykor az időszerű zenetörténeti évfordulók is alakítják: az elmúlt években a Händel-, a Liszt- és az Erkel-jubileum adott alkalmat a különleges válogatásra.
Énekesek ideje
A Dohnányi újévi koncertjein rendszeresen lépnek fel énekesek is. Ők az ez évi gálán kiemelt szerepet kaptak. Gyarmati Zsófia, Szilágyi Olga és Kiss András operaénekes mellett a zeneiskola kórusa is közreműködött.
− Az újévi koncert hagyományosan a zenekarok estéje, idén valóban szokatlanul nagy szerepet kaptak az énekesek. Nem hagyománytörésről van szó, hanem a zenei élmény kiteljesítéséről. A közönség elismerése egyértelműen mutatja, hogy ennek is helye van ezeken a hangversenyeken – vélekedett Farkas Márta.
