Petrovai László, az LMP kerületi önkormányzati képviselője kiemelte, hogy szerinte önmagában a fejlesztési program a pozitívum, így azon belül nem könnyű bármit is kiemelni.

Tervezett és egyeztetett

– Ha egyetlen dolgot kell megneveznem, akkor gondban vagyok. Nincs ugyanis ilyen elem. A legfontosabb az, hogy hosszas előkészítés után tervezett és egyeztetett módon jelentős változások indulnak meg a településrészen. Manapság ugyanis szerte az országban tapasztalhatjuk, hova vezet az egyeztetés hiánya, a kapkodó törvényalkotás.

A képviselő szerint a magyar városfejlesztési programok általános gyengesége, hogy a közvetlenül a polgárok által megvalósított közösségfejlesztő, közösségi, oktatási, szociális, kulturális tevékenységek támogatása elenyésző – a teljes összköltség 10 százalékát sem éri el.
– A minőségi fejlesztésnek, így a városfejlesztésnek is az a garanciája, ha az ott élők aktívan bekapcsolódhatnak saját településük életminőségének javításába. A szóban forgó projekt kevésbé átgondolt – de potenciálisan az ott élők identitását meghatározó – kezdeményezéseinek önkormányzati támogatását is javasoljuk, kiegészítve azokkal az épp elindított civil pályázatot. Ezzel együtt el kell ismerni, hogy a stratégiai gondolkodásban mindenképpen haladást hozott a program.
Petrovai László előrelépésnek tartja Pestszentimre városközpontjának, azaz majdnem az egész fejlesztési akcióterületnek a védetté nyilvánítását.

Korábbi cikkünket a projekt megnyitásáról itt, a hivatalos információs honlapot pedig itt tekintheti meg.

– Ez lehetőséget ad az önkormányzatunknak arra, hogy az itt tervezett magán- és közösségi beruházások fölött egységes szemlélettel előzetes kontrollt gyakoroljon. Fontos persze megemlíteni a PIK megújulását vagy a katolikus templomnak és környezetének a program keretei közé fogadott fejlesztését. Úgy gondolom, egy városközpont fejlettségét döntően a közterek állapotán, minőségén és használhatóságán keresztül lehet a legjobban megítélni. E tekintetben azonban a fejlesztési programon nyomot hagyott az EU-s projektekre jellemző rugalmatlanság és az egyeztetési mechanizmusok kiforratlansága.
Az LMP frakcióvezetője kifejtette, hogy a mai tudásunkkal bátrabban és következetesebben nyúlhattunk volna mind a közlekedésszervezéshez, mind a kereskedelemfejlesztéshez.
– Jelentős igény van egy minőségi termelői piacra, amely akár specifikus, jellemzően biotermékek árusításával foglalkozó piac is lehetne. Voltak már ilyen irányú kezdeményezések, amiket szerencsére a városvezetés is felkarolt, így talán létre is jöhet a piac, ám az mindenképpen kívül esik a programban eredetileg rögzített tevékenységek körén. Ennek tükrében az eredeti kérdésre ironikusan azt válaszolhatnám: azt tartom a legfontosabbnak, ami hiányzik belőle. Mégis bízom abban, hogy lesz piac, s ha lesz, akkor már mindegy is, hogy a program részeként vagy azon kívül jön létre.

Tartalommal kell megtölteni

Gönczöl András független képviselő elsősorban arról beszélt, hogy mekkora felelősséggel jár a mindenki által várva várt projekt megvalósítása.

– A tárgyi feltételek, a PIK korszerűsítése, a katolikus templomnak és környezetének a fejlesztése egy régi adósság törlesztéseként valósul meg. A megújulás után a mi felelősségünk, az ott élőké, hogy tartalommal, élettel töltsük meg a megújult helyszíneket. A civil egyesületek már korábban is bizonyították, hogy jókedvű, sokak által látogatott programokat tudnak létrehozni.
A konzervatív képviselő szívesen látna olyan kulturális és közösségi programokat, amelyek segítenek megőrizni, illetve elősegíteni az emberek mindennapi lelki békéjét.
– Egy megújult PIK az eddigi színvonalas, gazdag programkínálatára, munkatársainak tapasztalatára építve fejlődhet, és szolgálhatja továbbra is a helyi közösségi életet. A programok kialakítása során gondolnunk kell minden korosztályra, össze kell hozni a különböző érdeklődésű embereket. Amikor Olaszországban éltem, nagy élmény volt egy-egy vasárnapi mise után a köztereken összeverődő, kisebb-nagyobb csoportokban beszélgető, eszmét cserélő emberek látványa.
Gönczöl András úgy véli, hogy nem mindig a nagy beruházásokon múlik egy fejlesztési program sikere, de az alapok lerakása most megtörtént, és törekedni kell a tartalommal való megtöltésre.
– Az önkormányzatra felügyelői feladat hárul, hogy ha lesznek egyéni pályázatok, akkor a kapcsolódó kisebb-nagyobb beruházások illeszkedjenek az alapötletbe, és hogy tiszteletben tartsák annak irányelveit. Nem mellékes, hogy ha már kialakultak a tárgyi feltételek, akkor találjuk meg egymást ebben a számítógép által irányított világunkban. Törekednünk kell arra is, hogy ingyenes minőségi programokkal segítsük az egyre kevesebb pénzből gazdálkodó, így sajnos leginkább a kultúrán spórolni kénytelen embereket.
A helyi politikus örülne egy olyan, képletesen szólva „falusi délutáni” hangulatnak Pestszentimrén, amikor az öregek kiülnek a házak elé, és beszélgetnek.
– Vissza kellene hozni a hétköznapjainkba a beszélgetés fontosságát, mert ez egyrészt enyhíthetné az egymással szembeni közönyt, a sokszor tapasztalható egoizmust, másrészt erősíthetné az egymás iránti bizalmat, aminek segítségével, a másikra való odafigyelés hatására a biztonságérzetünk is növekedne.

Megvalósult csatornázás

Kőrös Péter, az MSZP kerületi frakciójának vezetője szerint Pestszentimre fejlesztésének kérdése a korábbi, szocialista irányítású önkormányzat tevékenysége idején is kiemelt figyelmet kapott.

– Elég, ha csak az önkormányzat beruházásában megvalósult csatornázásra, az új szakrendelőre vagy a Sportkastélyra gondolunk. Ugyanakkor a helyi összefogás legszebb példájaként kell megemlítenem az imrei vasútállomás felújítását, amely közadakozásból és két lokálpatrióta vállalkozó segítségével valósulhatott meg. A pestszentimrei pályázatot még az előző városvezetés készítette el és nyújtotta be. A nagyszabású fejlesztési terv elkészítésének elsősorban a már meglévő közösségi funkciók megerősítése volt a célja, hiszen a városrészben mára aktív és sokrétű közösségi élet bontakozott ki.
A szocialista politikus szerint nehéz meghatározni, hogy melyik a legfontosabb az egyes projektelemek közül.
– Mivel a sok fontos megvalósuló projekt közül egy elemet kell kiválasztanom, a közösségi ház felújítására fókuszálok. Ez az épület kulturális, használati, funkcionális és városképi szempontból is kiemelt szerepet tölt be. A PIK több évtizede szolgálja a kerületrész lakosságát. A jól működő intézmény az igényeket tekintve mára már kinőtte az épületet, továbbá a felépítmény korának megfelelően avult, és nemcsak külső, hanem belső felújításra is szorul.
A képviselő megítélése szerint komoly veszélyben van a pestszentimrei fejlesztés megvalósítása.
– Ennek oka az, hogy a projekt megvalósítása már most több mint hat hónapos csúszásban van. Napjainkban még a közbeszerzési eljárások sem zárultak le, holott jövő év közepén már nemcsak az építési munkáknak, hanem a projekt teljes elszámolásának is be kell fejeződnie. A fejetlenségre jó példa, hogy a PIK-ben már márciusban felmondtak a bérlőknek, mivel a kerület vezetése úgy látta, hogy indulhat a kivitelezés. A helyzetet nehezíti, hogy a közreműködő szervezet, a Pro Régió Ügynökség nem járult hozzá a projekt befejezési határidejének módosításához, így könnyen veszélybe kerülhet a teljes pestszentimrei fejlesztés. Álláspontom szerint az imrei projekt is azt bizonyítja, hogy a városvezetés részéről komoly felelőtlenség volt, hogy az önkormányzat és vállalatai 2010–2011-es átszervezése során elküldték a kerületet és az egyes kiemelt projekteket jól ismerő szakembereket. Helyettük ma többségében nem helyi, sok esetben nem is budapesti alkalmazottaktól várják, hogy felelős, lokálpatrióta szemléletű munkával tegyenek a kerület gyarapodásáért.
Kőrös Péter annak a véleményének is hangot adott, hogy a kerület vezetősége az elmúlt két évben nem készített elő jelentősebb újabb beruházásokat, és pályázatok sem születtek.
– Ennek később komoly hátrányai lesznek. A szocialista párt elkötelezett a kerület és Pestszentimre fejlődése iránt, és ahogy korábban is, a jövőben is mindent megtesz a kerület fejlődése érdekében.

Cáfolja Kőrös Pétert a cégvezető

Megkérdeztük a témában a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját, Banyár Lászlót is. A cégvezető határozottan cáfolta a táraságot és a projektben részt vevő többi szereplőt is mélyen érintő szocialista képviselői véleményt. 
– A pestszentimrei fejlesztési projekt elfogadott befejezési határideje 2013. szeptember 22-e, és elmondhatom, hogy a közreműködő szervezet, a Pro Régió Ügynökség a szeptember 5-ei helyszíni szemléjén a teljes projekttel kapcsolatban arányos előrehaladást rögzített. A tervezett és ugyancsak a közreműködő szervezet által elfogadott ütemezés szerint a közösségi ház befejezésének határideje 2013. szeptember 3. A kivitelezés tervezett kezdete ez év szeptembere volt, ami a közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt valóban csúszik, azonban az ajánlatok alapján, a jelenlegi ismereteink szerint van még lehetőség ennek behozatalára. A későbbi ütemezésről a projektben részt vevők folyamatosan értesültek, így a közösségi ház saját bérlőinek márciusi felmondása kizárólag az ő döntésükön alapult. Cégünk, a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. az épületben lévő három saját bérlőjének a mai napig is csak tájékoztató levelet küldött a projekt ütemezéséről és a várható időpontról, amikor szükségessé válik a bezárásuk, de cégünk nem mondott fel semelyik bérlőjének.
Kőrös Péter azon véleményére válaszolva pedig, hogy a városvezetés az elmúlt két évben nem készített elő jelentősebb újabb beruházásokat, és pályázatok sem születtek, Banyár László elmondta, hogy épp folyamatban van egy olyan munkacsoport létrehozása, amelynek feladata a kerület általános városfejlesztési koncepciójának kimunkálása, illetve konkrét projektötletek pályázati beadásának vagy pályázaton kívüli megvalósításának az előkészítése. Pályázatok egyébként – bár valóban kis számban – vannak, jó példa erre az Attila utcai bölcsőde fejlesztéséről a napokban aláírt pályázat is. A cégvezető hozzátette, hogy a Városgazdánál dolgozó projektmenedzserek személyének többsége a mai napig változatlan.