A Hunyadiak kora a görög kapcsolatrendszer függvényében címmel tartott előadást Diószegi György Antal művelődéskutató a Kondor Béla Közösségi Házban. A XVIII. kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett különleges történelemóra keretében betekintést nyerhettünk a középkori magyar-görög politikai és kulturális kapcsolatokba.

- A két nemzet évezredes műveltségi kapcsolatrendszerében különlegesnek számít a Hunyadi Jánosról szóló görög hősi eposz. Hunyadi az 1444-es várnai csata idején székely ispánként a székelyek legfőbb bírója és hadvezetője volt – mondta el Diószegi György Antal.
Hunyadi nevének görög megfelelője Huniadis, aminek jelentése: Hunfi. A művelődéskutató rámutatott, hogy ezzel a névvel a középkori görög krónikások a Hunyadiak kapcsán kifejezték a magyar nép eredetének, és a székelységgel való testvériségnek valódi lényegét, a szkíta-hun származást.
- Hunyadi János élete Magyarország megmentéséről, a magyarság védelméről szólt. Azonban van egy olyan korabeli görög forrás, mely azt igazolja, hogy Hunyadi valójában a görögöket is meg akarta menteni. A törökökkel szemben elvesztett várnai csatában vitézül harcoló Hunyadit csodálatos jelzőkkel illeti Paraszpondülosz Zótikosz 465 soros eposza.

A hősköltemény „sárkánynak”, „uralomra méltónak”, „a görögök fejedelmének”, „a kereszténység ügyéért harcolónak” nevezte, és a „hitet hirdető hírnöknek” tartotta. Nagy Sándor és Nagy Konstantin mellett a „harmadik a fölötte csodálatra méltó János, a fejedelem”, aki „a kereszténység és a görögség védője” volt.

- E sorok Hunyadi Jánost a görög katonaszentek világába emelték, Szent György és Szent Demeter mellé. Mindez azt bizonyítja, hogy Hunyadi János fölbecsülhetetlen érték a korabeli magyar-görög kapcsolatokban – fogalmazott Diószegi György Antal.