– Egyszerre értünk be a Városházára, és ha jól láttam, motorral jött. Ha vége a nyárnak, vége a motorozásnak is?
– Ne gondolja! Amíg a hó le nem esik, amikor csak tehetem, motorral járok. Sokkal praktikusabb jármű, mint az autó, és kevésbé szennyezi a környezetet.

Jó reflexek kellenek

– Nem fél vezetés közben?
– Megesik, mert a hazai közlekedés nehezen tolerálja a „kisebbeket”. A jó reflexek mindig gyorsabbak, mint a szerencse – ezt igyekszem észben tartani. Remélem, hogy az utakon legalább úgy vigyáznak rám, ahogy én vigyázok másokra.
– A hobbijának van szerepe abban, hogy az Országgyűlésben elérte: csak 125 köbcenti fölött kell speciális jogosítvány a motorosoknak?
– Annyiban mindenképp, hogy a motoros barátaim hívták fel a figyelmemet arra a drága és felesleges hajcihőre, ami az úgynevezett nagymotor-jogosítvány megszerzésével jár még egy kisebb motor esetében is. Felkaroltam az ügyet, és egy jogszabály-módosítás segítségével sikerült megszabadulnunk egy bosszantó és bürokratikus nehézségtől.

– Bosszantó és bürokratikus nehézség – furcsa szavak ezek egy kormánypárti honatyától és polgármestertől.
– Nem gondolom, hogy a problémákat el kell hallgatni. Sőt! Minden esetben őszintén kell megvizsgálnunk a dolgainkat. Valaminek a működőképességét nem annak alapján kell megállapítani, hogy melyik oldalon állunk. Ez a mindennapi élet szintjén ostobaság. Ami jó, az jó, ami rossz, az rossz – a legtöbb ügyünk megítélése józanság, nem pedig pártállás kérdése.

A mutyikorszak véget ért

– Ha már őszinteség és józanság: hogyan értékeli a két éve felállt városvezetés munkáját?
– Amit első körben szerettünk volna, az teljesült: a XVIII. kerület átalakult. Ez a kerület már nem az a kerület, ahol díszsorfalat állt a mostani ellenzék egyik frakciója Hagyó Miklósnak; ahol önkormányzati létesítményben kuplerájokat üzemeltettek, és ahol a választópolgárt csak statisztikai bejegyzésnek tartották. Tudja, hány feljelentést tettünk az előző városvezetés alatt történt gyanús ügyekben? Több mint harmicat! A mutyikorszak véglegesen, visszahozhatatlanul és örökre lezárult. Szerintem nincs ember, aki ezt sajnálná, és nincs ember, aki komolyan venné a manapság itt-ott feltűnő egykori komornyikokat, mivel ezzel saját magát járatná le. Minőségi változásokat élünk meg.
– Iskolák, kórházak, okmányirodák… – a kormányzat rengeteg változást vezetett be a hazai önkormányzatokat érintően. Mi mit fogunk érezni ebből?

Nincsenek már tabuk

– Természetes fejlődésben vagyunk. Mondhatnám úgyis: a törzsfejlődés olyan szakaszában, amikor minden színtéren meg akarjuk találni a legjobb „létformát”. Az elmúlt évtizedben folyamatosan bővült az önkormányzatok feladatköre, ugyanakkor egyre kevesebb pénzből gazdálkodhattak. A kormányhivatalok felállítása, a közintézmények tulajdonosi, fenntartói, működtetői rendszerének átalakítása a hatékonyság, az egyszerűsítés és a kiszámíthatóság jegyében zajlik. Miért kellene egyetlen magyar adófizetőnek is dotálni egy rosszul működő gépezetet?! Szerintem nem kell. Szerintem olyan gépezetet kell finanszíroztatni, amely értünk van, és nem önmagáért. Az akut problémáinkat csak úgy tudjuk megoldani, ha hatékony feladatleosztás és feladatkezelés jellemzi az egészségügyet, az oktatást vagy éppen a foglalkoztatást. Ezek a területek eddig tabunak számítottak.


– A változások viszont rengeteg konfliktust és érdeksérelmet okoznak.
– Sajnálom, ha ez így van, de hosszú távú gondolkodás nélkül kiszolgáltatottá és versenyképtelenné válunk. Ha valakit megműtenek, azt többnyire elaltatják előtte. Ezt mi is megtehettük volna, ahogy hamis ígéretekkel, „álomdrogokkal” az előző garnitúra meg is tette. Mi azonban nem altatunk el, nem vezetünk félre senkit, a „beteg” érdekében végezzük el a beavatkozást. Ha azonban valaki nem akarja a műtétet, még úgy sem, hogy utána egészséges lesz, az nagyon rosszul gondolkodik.

Az alapozások után lehet építkezni

– A kerületi ügyek közül mi okozza önnek a legnagyobb fejtörést?
– Az előző időszakban felhalmozott több mint 12 milliárd forintos adósság fojtásában rendkívül nehéz dolog működni és fejlesztéseket előkészíteni. Az összeurópai gazdasági válságot a kerület és a kerületben működő cégek egyaránt érzik. Ennek következtében nagyon nehéz olyan pénzügyi helyzetet teremteni, amelyben mindennek megvan a helye, és reális célok vázolhatók fel. Ez rengeteg munkát jelent nekünk.

Három projekt

– A kerület három európai uniós projektben is részt vesz, amelyek elsősorban a lakótelepeken élőket segítik. Mit lehet ezekről tudni?
– Az URBACT, a RE-SEEties és az airLED projekt országokon átívelő, közösségcentrikus és innovatív megoldásokat kínál az elszegényedett társadalmi csoportok, a reptér környéki gazdasági fejlesztésben érdekelt vállalkozások, valamint a hatékony, környezetbarát közösségi energiatermelésben érdekeltek számára. Mind a három uniós projektben vezető partnerek vagyunk, amire eddig még nem volt magyar példa. Ez óriási felelősség, de óriási lehetőség is! Ha sikeresen hajtjuk végre az első két évre szóló programokat, akkor a következő pénzügyi időszakban már az „építő” beruházások is megkezdődhetnek. Ha úgy tetszik: most terveket készítünk, alapozunk, hogy később az alapba már betont is tudjunk tölteni.

– A pestszentimrei városközpont szintén EU-s projektként futó megújítása viszont hamarosan el is kezdődik.
– Elkezdődik, és azt hiszem, a városfejlesztési program érdemi és pozitív változásokat hoz majd az imreiek életében. A 825 millió forintos beruházás másfél év alatt ugyanis olyan környezetet, vonzó befektetési célpontot, rendezett köz- és közéleti tereket teremt majd, amely nagyságrendekkel növeli a kerületrész vonzerejét. A pestszentimrei polgárokkal szemben régóta fennálló tartozásunkat rójuk le ezzel.

Generációk a generációkért

– Nemrég kaptuk meg a kerületi Nyugdíjas Akadémia elindulásáról szóló közleményt. Mit ne mondjak: tanácstalanul néztünk össze a kollégákkal…
– A XVIII. kerület a Zsigmond Király Főiskolával közösen alapította meg a Nyugdíjas Akadémiát. Meggyőződésünk, hogy a kerületben rengeteg olyan lakos van, aki hiába idősödik, a tudásszomja nem csökken. Nálunk nem kell kifüggeszteni azt a táblát, hogy „Érdeklődés hiányában holnap elmarad…” A főiskola egy speciális oktatási programot dolgozott ki a nyugdíjasoknak, akiket szeretettel várunk az akadémia rendezvényeire. A „Generációk a generációkért” címet viselő programcsomagunk a következő évben egyébként már a gyermeket vállalókat, a fiatal házasokat és a családokat is támogatja. Szeretnénk erősíteni a kerület kapcsolatait. Azokat, amelyek a lakosokkal kötnek össze bennünket, és azokat is, amelyek más városokkal kapcsolják össze a közösségünket.

Praktikus megtakarítás – Kertvárosi tartozás volt a vízórák ügye is. – Igen, és örömmel mondom, hogy egy törvénymódosítással ezt is sikerült rendeznünk. Az eddigi gyakorlattal ellentétben ugyanis szeptembertől a mellékvízórák cseréjét, nyolcévenként kell elvégezni. Ezzel is spórolhatnak a kertvárosi családok.

– Gondolom, ennek köszönhető a Körösfővel kötött testvárvárosi szerződés is. Mi a jó abban, hogy egy erdélyi falu és a XVIII. kerület hivatalosan is „testvér” lett?
– Engem arra tanítottak, hogy a kézfogás szorítson, a szó kötelezzen, a papír pedig szentesítsen. A szerződés egy régóta létező és pulzáló kapcsolatot szentesített. Körösfő a mi viszonyítási pontunk; olyan értékeket kapunk Erdélyből, amelyek révén sokat gazdagodunk. Pestszentlőrinc-Pestszentimre az elmúlt két évben egyébként jelentős szintetizáló, koordináló – amolyan diplomata – szerepet töltött be a vele kapcsolatba kerülő Kárpát-medencei magyar települések között. Hasznos munkát végzünk, és számos új, eddig nem létező kapcsolat jött létre általunk Erdély és a Délvidék között. Azt gondolom, hogy a magyarság összetartásának óriási szerepe van a térség megújulni készülő gazdasági rendszerében.

Értékteremtés összefogással

– Őszintén szólva néha itthon sem ártana az összetartás.
– Ebben igaza van, mert ahogy a beszélgetés elején mondtam: a dolgok megítélése nem pártállás kérdése! Mi mindig nyitottak vagyunk a konstruktivitásra, a lokálpatriotizmus megerősítésére, a tisztességet és a hitet szem előtt tartó értékteremtésre. Remek példa erre a Hargita térre tervezett új, az ’56-os forradalom mártírjai előtt tisztelgő emlékmű. Ez örök és méltó mementója lesz a véres vörös terrornak. Azok neveit véssük majd kőbe, akik életüket adták a szabadságért, a nemzetért, a kerületért. A nevek mögötti élettörténetek önmagukért beszélnek, de mindannyiunkért kiáltanak. Ez pedig olyan üzenet, amit nem szabad elfelejtenünk. Sokan akarták, hogy így legyen, de még senkinek sem sikerült.