Manapság egyre inkább előtérbe kerül az egészség- és környezettudatos életmód, ami már a növények termesztése során is nagy súlyt kap. A vegyszermentes vagy biotermesztés lényege az, hogy természetes szerekkel vagy egyes kártevők természetes ellenségeivel, illetve növénytársítással védekezünk a betegségek és a kártevők ellen. Nagy előnye ennek a kertészkedési formának, hogy a vegyszeres módszerektől eltérően itt nem kell egészségügyi várakozási időt tartani, és a növényekbe nem jut káros anyag, így az nem halmozódik fel az emberi szervezetben. A biokertészkedés témakörében bőséges szakirodalom áll rendelkezésre, de fontos figyelembe venni a népi hagyományokat is, mert hasznos információkkal gazdagodhatunk, és sokszor azokra épül a mai tudásunk is.

Védelem házilag

Ha sikeresek szeretnénk lenni a biotermesztésben, célszerű szem előtt tartani a következő alapszabályokat. Bár a boltban kapható permetszereknél körülményesebb, de különböző növényekből házilag is készíthetünk permetlevet. Példának okáért a csalánlevélből vagy kamillából készült főzetet levéltetvek, a fokhagymalevet meztelen csigák, a varádicsból készült levet pedig többek között a paradicsom baktériumos betegségei ellen vethetjük be.

Fontos emellett a növénytársítás, hiszen a jól összeválogatott növények egymás számára ideális környezetet teremtenek, jobbá válik a tápanyag-felhasználásuk, és elűzik a kártevőket. A liliomok és a rózsatövek mellé fokhagymát ültetve megvédhetjük azokat a szürkepenésztől, míg a menta és a körömvirág a bogarakat tartja távol, a levendula pedig a molyok és a tetvek nagy ellensége. A kapor bármivel társítva előnyös hatású, hiszen serkenti a csírázást, és elősegíti a növények fejlődését. A fákat a hangyák ellen is érdemes védeni: ültessük körbe csalánnal a fa tövét, és messze elkerülik azt.

Állatbarát megoldások

Arra is érdemes figyelmet fordítani, hogy kertünk vonzza a hasznos élőlényeket. A madarak kiváló védelmezői a gyümölcsfáinknak, cserébe viszont a hideg idő beálltával gondoskodni kell az etetésükről. A levéltetű természetes ellenségei a zengőlegyek és a katicabogarak, amiket hajnalka vagy cickafark ültetésével lehet a kertbe csalogatni. A komposzt nemcsak újrahasznosítás és trágyázás szempontjából hasznos, de sok állatnak, például a csigákat, hernyókat és egereket fogyasztó sünöknek is menedéket ad.

Összességében a sima kertészkedésről áttérni a bióra nem egyszerű feladat, mivel a dolog nem csupán a vegyszerek elhagyását, hanem sok tényező figyelembevételével egy biológián alapuló egyensúlyrendszer, egy életmód kialakítását is jelenti. Azonban mindenképpen megéri a ráfordítást, hiszen hosszú távon termékenyebb, egészségesebb és költséghatékonyabb földet kapunk.