A betegek otthoni ápolását igyekezett támogatni a jogalkotó, amikor az 1993-as szociális törvénnyel megteremtette a méltányossági ápolási díj jogszabályi hátterét. Az otthoni gondozásnak rengeteg előnye van: a betegnek nem kell kórházba vonulnia, otthon, a családja körében lehet, ami sokat segíthet a gyógyulásban vagy a tartós betegség elviselésében. Nem elhanyagolható szempont, hogy az otthoni ápolás a költségvetés számára is gazdaságosabb.

Kinek miért?

Háromféle alapon igényelhet ápolási díjat az, aki beteg családtagjáról gondoskodik. Az első alanyi jogon jár azoknak, akik fogyatékkal élőt vagy 18 év alatti beteg gyereket gondoznak otthon, a második némileg szigorúbb feltételekkel, de ugyanezt a célt szolgálja. Mindkét díj esetében normatív támogatást biztosítanak az önkormányzatnak a központi költségvetésből, és nagyon pontosan meghatározzák, hogy az mikor, milyen feltételekkel adható. A méltányossági ápolási díjjal nem ez a helyzet: ezt az önkormányzatnak saját zsebből kell finanszíroznia, a törvény pedig csak annyit ír elő, hogy olyan személy kaphatja, aki 18 év fölötti tartósan beteg hozzátartozóját ápolja. Az igényléshez mindössze a háziorvos igazolására van szükség.
− A tág értelmű törvényi háttér sok problémát vet fel – mondta Csomó Tamás alpolgármester. – Az egyik a betegség típusa. Nem nehéz belátni, hogy a magas vérnyomás, a cukorbetegség is tartós betegségnek számít, a törvény lehetővé teszi, hogy valaki erre is orvosi igazolást kérjen. Ezt aztán a hivatalnak nincs joga felülbírálni, pedig tudjuk, hogy egy ilyen beteg nem szorul folyamatos ápolásra.
Gond az is, hogy a törvény szerint a gondozónak kell kerületi lakcímmel rendelkeznie. Így fordulhat elő – amire a helyi gyakorlatban is több példa van –, hogy valaki egy miskolci beteg ápolásáért veszi fel a méltányossági ápolási díjat.

Mennyi az annyi?

Az önkormányzat humánszolgáltatási irodájának tájékoztatása szerint jelenleg 269 fő részesül a havi nettó 21 290 Ft-os méltányossági ápolási díjban, ami egy év alatt 103 millió forintjába kerül az önkormányzatnak.
− Az elmúlt időszakban hozzávetőlegesen évente 40 millió forintot fordítottunk a krízishelyzetben lévők célzott megsegítésére. Igy kapott támogatást például az, ha valaki bűncselekmény, vagy természeti katasztrófa áldozatává vált, leégett a háza, gyógyászati segédeszközt, gyógyszert kellett vennie, vagy komoly rezsielmaradása volt. Nem nehéz kiszámolni, hogy amit méltányossági ápolási díjként kifizetünk, azon két és fél évig tudnánk célzottan segíteni azokat, akik igazolhatóan bajban vannak – magyarázta Holové Zsolt György, az iroda helyettes vezetője.
Az önkormányzat tett már kísérletet arra, hogy saját hatáskörében szűkítse a törvény értelmezését, és ezzel a pénzt azokhoz juttassa el, akik jogosan kérelmezik azt. A képviselő-testület az év elején rendeletben döntött arról, hogy csak olyan ember kaphasson orvosi igazolást, aki egész napos otthoni ápolásra, gondozásra szorul. Furcsa módon a helyzet nem változott, 57 esetet vizsgáltak felül a háziorvosok, és mindössze egy ápolt személy hullott ki a rostán. A humánszolgáltatási iroda tájékoztatása szerint nagy nyomás nehezedik a háziorvosokra is. Ráadásul, mivel a beteg bárhol lakhat, az ő igazolását az ottani orvos állítja ki.

Mi lesz, hogy lesz?

Patthelyzet. Van-e megoldás? – merül fel a kérdés. Csomó Tamás szerint a jelenlegi keretek között szinte csak rossz megoldások közül választhat az önkormányzat.
− A probléma nem új keletű, az önkormányzatok évek óta küzdenek a megoldásért, és sok helyen már léptek is. Számos helyen úgy próbáltak szűrni, hogy drasztikusan csökkentették a jogosultsági jövedelemhatárt. Ezzel azonban olyanok is kihullottak a rendszerből, akiknek valóban szükségük van erre a támogatásra. Máshol – például a főváros több kerületében – egyszerűen megszüntették ezt a támogatást. Mondanom sem kell, hogy ezzel ugyancsak a trükközőkkel együtt sújtották a valódi rászorulókat is. S minél több kerületben szűnik meg a díj, annál nagyobb nyomás alá kerülünk mi, hiszen az ügyeskedők bejelentkeznek itt, és innen igénylik a támogatást. A XVIII. kerület nem szeretne e megoldások közül választani. A minisztériumban jeleztük a gondot, és szeretnénk elérni, hogy az Országgyűlés elé kerüljön a kérdés, hiszen egy törvénymódosítással elejét lehetne venni a visszaéléseknek – mutatott rá az alpolgármester.