Az akadémia hallgatóit Ughy Attila polgármester köszöntötte, majd Kubassek János geográfus élvezetes elõadásmódjával szinte visszarepített mindenkit egészen Julianus barát koráig, majd a képzeletbeli idõutazás a XVIII. század végétõl, Kõrösi Csoma Sándor születésétõl a XX. század elejéig tartott. Ez idõ alatt a fentieken kívül útitársai lehettünk olyan kiváló magyar felfedezõknek, mint az Afrika-kutató Magyar Lászlónak, Teleky Sámuelnek, AlmásyLászlónak, a rabszolgából lett tudósfeleségnek, Sass Flórának, vagy az ázsiai kontinenst, illetve az arab világot megismerni vágyó Vámbéry Árminnak, Stein Aurélnak, Széchenyi Bélának, és Germanus Gyulának.

- Tudósaink nemegyszer az életüket kockára téve vállalták a megismerés kalandjának minden szépségét, nehézségét és kockázatát. Ezek a kiváló emberek a XIII. századtól, Julianus barát utazásától kezdve összekötötték hazánkat a világ különbözõ tájaival. A mi kutatóinkat nem a gyarmatosítás vezérelte, hanem a megismerés szándéka, és az, hogy a távoli népek kultúráját megismertessék az itthoniakkal – mondta Kubassek János.

A nyugdíjas akadémián elhangzottakhoz kapcsolódó kiállítás tablói a magyar utazók élettörténete mellett korabeli fényképeket is tartalmaztak, amelyek még közelebb hozták a felfedezés úttörõinek

mindennapjait a ma emberéhez. A 100-150 évvel ezelõtti használati tárgyak, sátrak, térképek, fényképezõgépek összehasonlítása a mai utazókat segítõ, modern technikai eszközökkel pedig még inkább kiemeli, hogy micsoda nehézségeket kellett leküzdeniük a régebbi korok tudós vándorainak.
Az „Érintkezések” címû kiállítás anyagát Sógor Csaba Európa parlamenti képviselõ bocsátotta a kerület rendelkezésére.
- A két évvel ezelõtt létrehozott tárlat eredeti célja az volt, hogy az Európa Parlamentben a világ elé tárja azokat az értékeket, amelyeket a magyar felfedezõk alkottak, a világ különbözõ tájainak megismerése során – tette hozzá Kubassek János.