Hat év, minden hónap harmadik csütörtökén rendezvény, immár a hetvenedik - vagyis ez már hagyománynak tekinthetõ ifj. Zila László házigazda az október 15 - i eseményen elhangzott köszöntõje alapján.

Skerlák Mayer Ibolya szavaiból kiderült, hogy késõn, 2010 – ben indult a mûvészi karrierje.
- Remek rajztehetséggel megáldott kilenc éves unokámat rendszeresen elkísértem Simon Veronika festõ tanodájába, ahol a szakember figyelõ tekintete mellet ”élesben” gyakorolhattam én is az eddig eltitkolt szenvedélyemet, a festészetet. Munkáimat nagyrészt olajjal és pasztellkrétával festem.
Sok víz folyt le a Dunán, mire a benne szunnyadó tehetségtõl eljutott a folyamatos alkotás öröméig.
- Saját döntésemmel bátorítanám az idõsebb korosztályt, akár 71 éves kor után sem késõ szépet, maradandót alkotni.
A kiállított 47 festményrõl sugárzik a természet szeretete, a tájképekrõl visszaköszön a pillanat csodája.

- Bolondulok a virágokért - mondta az alkotó, és a kiállított virágmotívumok láttán kijelenhetõ, hogy a nézõk is azt tették.
Földesdy Gabriella két kötetének - Körkép színházi estékrõl és Egykoron Bácskában éltek címmel - bemutatójából kiderült, hogy a színdarabok kritikáiban nincs helye a langyos víznek. A szerzõ két kategóriát ismer: egy darab vagy jó, vagy rossz. A bácskai emberek mindennapi életét bemutató könyvét szülei halálát követõen írta, emléket állítva a bácskai születésû édesanyjának és édesapjának. Könyvében a bácskai emberek az akkori korra jellemzõ, könnyûnek nem nevezhetõ életérõl és különleges asszonysorsokról mesél. Nincs megállás ! A méltatlanul ”elfelejtett” írók hosszú listájából kiválasztotta Herczeg Ferenc mûveit. Felfrissítve korábbi irodalmi élményeit minden eddig megjelent könyvét elolvasta, így kétségtelenül egy hiteles, gondosan kezelt Herczeg Ferenc életmûvel gazdagodhat majd az olvasó. Az est sikerének további zálogai voltak: Regényi Ildikó író, Stancsics Erzsébet Krúdy - érmes költõ, Kanizsa József író és költõ, a Magyar Kultúra Lovagja és Tálas Ernõ a Svéd Királyi Opera tenorja (közel 90 éves).
Említést érdemelnek az estérõl távozó egyik hölgynek a férjéhez intézett szavai, miszerint milyen tökéletes összhangban voltak az egyszerû, szép ecsetvonások és az egyszerûen, szépen megfogalmazott mondatok.