Dr. Salyámosy Miklósné, Klári néni Szombathelyen született 1928-ban, a gimnázium befejezése után egyenes út vezetett a bölcsészettudományi egyetemre, amit magyar-német szakos tanári diplomával fejezett be. Egy rövid zalaegerszegi és rákos-ligeti kitérő után a pestlőrinci Steinmetz Miklós gimnáziumba került, ahol szakmai pályafutása kiteljesedett és több évtizeden át meghatározta a gimnázium életét. Tanárként, osztályfőnökként, igazgató-helyettesként, majd igazgatóként határozott, szigorú és következetes vezetésmódja jellemezte az iskolát. Diákok ezrei érettségiztek a keze alatt, a magas követelmények szeretettel párosultak. Az igyekvő, szorgalmas és tehetséges tanulókat kiemelten, messze az elvárhatón túl támogatta, segítette. Az odaadást és a teljesítményt nagyra becsülte, legyen szó tanulásról, sportról vagy bármilyen értékes tehetségről. Élsportolók, művészi hajlamú tanulók számíthattak támogatására a jegyek korrigálásnál, hiányzások igazolásakor. A tanulásban tehetséges gyerekek –lehettek humán- vagy reálérdeklődésűek, kiemelt lehetőséget kaptak tőle tudásuk tökéletesítésére, a tanulmányi körülmények javítására és a szakmai kiteljesedésre. Mindezek mellett mindig ügyelt az iskolaépület tisztaságára és rendben tartására is. Közéleti szerepéről is szeretnék megemlékezni. Aktívan részt vett a XVIII. kerület társadalmi életében bizottsági tagként. Ebbéli tevékenysége során is az értékek becsülete és a színvonalas munka jellemezte.

Pedagógusi és társadalmi érdemeit több kitüntetéssel is jutalmazták, kiemelkedik a Pro Urbe díj, Budapest fővárosának díja, és a Gyémánt Diplomája, amit néhány éve vett át ünnepélyes keretek között jellemzően egyik kedves volt tanítványától, az egyetem rektorától.

A lőrinci utcákat járva sokan köszöntötték, úgy tűnt itt mindenki ismeri.

Tanítványai közül nagyon sokan sikeres szakemberekké lettek, tanárok, tudósok, orvosok, mérnökök, közgazdászok és minden egyéb szakma képviselői tartották vele a kapcsolatot az iskola befejezése után is. Baráti viszonyt ápolva, vagy egyszerűen azért, mert értékelték a tőle kapott támogatást. Pályafutása vége felé tanítványainak gyermekeit is tanította, ami szintén a Steinmetz Miklós gimnázium jó hírnevét és az ott végzett színvonalas pedagógiai munkát bizonyítja.

Több mint 5 évtizedes nevelői - oktató munka után vonult véglegesen nyugdíjba, miután betöltötte 75. évét. Ezután már csak magántanítványokat vállalt.

2019. január 2.-án hunyt el, szűk családi körben a pestlőrinci temetőben temettük el.

Habuda-Salyámosy Rita