Manapság a parlagfű elleni védekezés haz ánkban kiemelt jelentőséggel bír, hiszen nincs olyan ember, aki vagy akinek valamely ismerőse a növény pollene által okozott allergiás tünetek valamelyikétől ne szenvedne. A védekezés mikéntjét, kötelezettjeinek körét jogszabályi rendelkezések határozzák meg, de hogyan is kell ezeket a kötelezettségeket magunkra nézve betartani?

Manapság a parlagfű elleni védekezés hazánkban kiemelt jelentőséggel bír, hiszen nincs olyan ember, aki vagy akinek valamely ismerőse a növény pollene által okozott allergiás tünetek valamelyikétől ne szenvedne. A védekezés mikéntjét, kötelezettjeinek körét jogszabályi rendelkezések határozzák meg, de hogyan is kell ezeket a kötelezettségeket magunkra nézve betartani?

A védekezés jogszabályi alapját az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény és a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló Kormányrendelet határozza meg. A törvény szerint a földhasználó köteles a tárgyév június 30. napjáig az ingatlanján a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezen állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. A törvény értelmében a földhasználónak vagy bejelentett földhasználat hiánya esetén a tulajdonosnak, minden év június 30-ig gondoskodnia kell a megelőzésről. A hatóságok – belterületen az illetékes jegyző, külterületen a kormányhivatal- július elsejétől a vegetációs időszak végéig, hatósági ellenőrzés keretében és lakossági bejelentések alapján ellenőrzik a jogszabályi kötelezettség betartását.

A parlagfűről érdemes tudni, hogy márciustól kezd kelni, és áprilisban a napfény és a talaj 10-20 C-os hőmérséklete hatására már tömegesen csírázik. Nyáron intenzív növekedésnek indul, a porzós és termős virágok július közepétől jelennek meg, és a virágpor szóródása egészen a fagyok beálltáig tart. Lényeges tehát megelőzni a parlagfű virágzását és a magérést, természetes ellenség hiányában főként mechanikai és kémiai, illetve lehetőség szerint biológiai védekezéssel, például kézi gyomlálással, kaszálással, vegyszeres gyomirtással, fűmagvetéssel, talajtakarással.

A parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása esetén a hatóság eljárást indít és közérdekű védekezést rendel el. Amennyiben a földhasználó nem mentesíti önként a területet, kényszerkaszálás végrehajtására kerül sor. A kényszerkaszálás és minden ezzel járó hatósági feladat költsége a mulasztót terheli. A parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása esetén a kormányhivatal növényvédelmi bírságot szab ki, amelynek mértéke 15.000 forinttól akár 5.000.000 forintig is terjedhet, attól függően, hogy az adott fertőzött ingatlan külterületen vagy belterületen fekszik, továbbá, hogy mekkora a fertőzött terület nagysága, és a fertőzöttség mértéke.

Az is előfordul, hogy a járdák szélén nő egy-egy parlagfű, ezeket akár séta közben is ki lehet húzni. A növény könnyen összetéveszthető más gyomnövénnyel, különösen a fekete ürömmel, ezért érdemes a cikkünkhöz mellékelt fényképeket is tanulmányozni.