Kondor Béla 1931. február 17-én született Pestszentlőrincen és 1972. december 12-én halt meg Budapesten, Bécsi utcai műtermében. A Képzőművészeti Főiskolán kezdetben a festőtanszak hallgatója volt, de eltanácsolták, ezért a grafikusi szakot végezte el Koffán Károly irányításával. Mesterének rajta kívül Barcsay Jenőt és Kmetty Jánost vallotta. Főiskolai diplomamunkáját - a Dózsa-sorozatot - 1956 tavaszán karcolta rézbe. 1960-ban a Fényes Adolf-teremben rendezte első kiállítását, életében utoljára pedig 1972 márciusában állított ki a Dorottya utcai kiállítóhelyiségben. 1958-ban kapta első illusztrációmegbízását, Dürrenmatt "Baleset" című könyvét. 1959-ben megbízást kapott a Pécs-Uránváros-i óvodába két frízszerű pannó elkészítésére, művét azonban a zsüri nem fogadta el. Nagyobb feladathoz csak a hatvanas évek második felében jutott: iparművészeti megbízásként a margitszigeti Nagyszállóba tervezett monumentális pannót. Ugyancsak iparművészeti megbízásnak indult utolsó nagy műve, amelyet az Iparkamara részére gobelinként rendeltek, ő azonban pannót festett "A szentek bevonulása a városba" címmel. A nagyméretű olajkép 1974 őszén a Budapesti Történeti Múzeumba került. Halála után műtermében másfél ezer mű - festmény, grafika, rajz, sajátos technikájú fotó és verskézirat - maradt. 1974 tavaszán az állam a hagyatékot a Magyar Nemzeti Galéria részére megvásárolta. Kondor verseket is írt, és muzsikált is. Néhány verse alkalmanként megjelent, 1970-ben pedig egy részüket "Boldogságtöredék" címen önálló kötetben is kiadták.
Németh Lajos
Somogyi László kanonok a pestszenlőrinciek Laci bácsija, a harmincas évek végén lett az állami lakótelep lelkipásztora. Támogatta, istápolta az itt élő szegényeket, a Havanna lakótelep felépülése után a Szent László templom fogadta a régi híveket is, akik az állami lakótelep lebontásakor más kerületekben kaptak lakást, mégis visszajártak. Laci bácsi kapcsolatot tudott teremteni az új lakókkal is. Mindenkihez megtalálta az utat, fiatalokhoz, idősekhez, hívőkhöz és közömbösökhöz egyaránt. A szeretetet nemcsak hirdette, hanem sugározta is minden ember felé. Nem tett különbséget hívő és ateista, a törvényt tisztelő és az azt be nem tartó emberek között; számára egyformán Isten teremtményei volt mindenki, akit szeretettel kell elhalmozni, még akkor is, ha netán sárba taszították, vagy kezet emeltek rá. Néha az „alvilág” plébánosának is nevezték ezért. Laci bácsi példakép volt, a papi hivatás példaképe. Papi kötelességét élet utolsó pillanatáig teljesítette, még halála napján is szentmisét mondott. 1993. szeptember 12-én 82 évesen, ötvennyolc évi papi szolgálat után érte a halál.
Temetésének napján holttestét a Szent László templomban ravatalozták fel. Több mint ezren rótták le előtte tiszteletüket. Somogyi Lászlónak, Pestszentlőrinc első díszpolgárának a kerületi önkormányzat is megadta a végtisztességet. Koporsóját autó vitte végig a városon, motoros rendőrök sorfala között a temetőbe, ahol már több ezren várták a gyászszertartás kezdetét, megszámlálhatatlan koszorúval. Öregek és fiatalok, anyák kicsi gyerekeikkel, kezükben virággal, könnyes szemmel hallgatták a búcsúbeszédeket, gondolataikban felidézve személyes találkozásaikat Laci bácsival a keresztelőn, az első áldozáson, a hittanórákon, az esküvőn, a temetésen, a szentmisén.
Az „Új Tündérkert” megelőző élete során villa volt lakószobákkal, tágas belső terekkel, hatalmas parkkal. A klasszicista jegyeket magán hordozó épület az 1890-es években épülhetett. Tulajdonosa a XX. század legelején Hoffherr Albert királyi tanácsos, világhírű kispesti gyáros volt.
A pestszentlőrinci, Lakatos úti lakótelep parkjában kapott helyet. A mészkőből készült szobor életnagyságnál kicsit nagyobb, és ugyanabból a kőtömbből kialakított talapzaton ülő női alakot ábrázol.
Pestszentlőrincen, a Vadkert utca és Hársfa utca találkozásánál lévő Eötvös parkban található Eötvös Lóránd mellszobra, melyet 1970. július 27-én avattak fel születésének 122. évfordulóján.
2003. október 12-én avatták fel Mamikon Yengibarian alkotását a Szervét Mihály téri Nemzetiségi parkban.
Pestszentlőrinc legidősebb oktatási intézménye, a Bókay Árpád Általános iskola 2003. május végén ünnepelte 100 éves évfordulóját.
A pestszentlőrinci Etalonsport Általános és Sportiskola (Tövishát u. 8.) bejárata mellett az épület falán márványtábla állít emléket Iharos Sándor atlétának, aki itt élt a kerületben.
