1872-ben Lónyay Menyhért pénzügyminiszter, nagybirtokos az itt található tölgyes területen épített magának emeletes nyaralót. Barátai ámultak, amikor a gyönyörű környéket meglátták. Szívesen építkeztek volna ezen a vadregényes tájon, ám a közlekedési nehézségek miatt lemondtak erről. Pedig a ceglédi vasút a tölgyes erdő mellett haladt el, csak a vasútállomás hiányzott.
Lónyay Menyhért a vasúttársaságnak ingyentelket ajánlott fel az építendő vasútállomás céljára, és el is érte, hogy a vasútállomás Puszta-Szentlőrinc-Nyaraló néven 1875-ben megépüljön. 1877-ben már 16 villa állt a parcellákon. Lónyay azt is elérte, hogy Puszta-Szentlőrincen a gyorsvonatok is megálljanak.
Az első állomás még kicsi volt, de az önálló községgé alakulás után állomásfőnökséggé fejlesztették. Az épület az akkori terveknek megfelelően, típustervek felhasználásával készült, az eklektikus építészet elveit követte. A várótermeken és forgalmi helyiségeken kívül szolgálati lakást is tartalmazott hozzá. A vasúti pálya felől faoszlopokon álló, kis lejtéssel csatlakozó előtető épült, díszes ácsszerkezettel, s ugyanezt a famunkát használták az ereszalj kiképzésénél is. Az épület belső kialakítása egyszerű. Az épületet többször átalakították, a legutóbbi felújításkor a faoszlopok alsó védelmét nem túl szakszerű módon, körbebetonozással oldották meg, amely korhadást idézett elő. A peron felőli részen 1997 óta emléktábla hirdeti, hogy a településen itt épült meg az első vasútállomás.

Fülep E.

Forrás: Molnár&Port