A nyolcvanéves város

Írta:  Fülep Erzsébet 2016.05.19.

A XVIII. kerület idén ünnepli Pestszentlőrinc várossá válásának 80. évfordulóját, és ennek jegyében szervez az önkormányzat kiállítást, emléksétát, alkotói pályázatot és rendhagyó történelemórát. A május 24-i jubileumi tudományos helytörténeti konferenciát is e témakörben rendezi.

 

A XVIII. kerület 22 lakónegyedből (telepből) áll, emellett része a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (Ferihegyen) és a Halmi-erdő. Az 1900-as évek elejétől a Bókay-telep és a „Villatelep” mellett egyre többen költöztek a Rendessy-, az Erzsébetés a Szemere-telepre. A két világháború között hozták létre Szent Imre-kertvárost. Pestszentlőrincen folyamatosan bővült a közintézmény-hálózat: iskolák, óvodák, több katolikus és református, továbbá egy-egy evangélikus, valamint unitárius templom, gyógyszertárak, posta, tűzoltóság, temető és mozik létesültek… Az 1920-as évek végén egyszerre öt új iskolát építettek, de ez csak átmenetileg enyhítette a zsúfoltságot. Két polgári iskola, továbbá kereskedelmi középiskola is nyílt a településen. Parkosították a Kossuth teret, az 50-es villamos vonalát 1929-ben meghosszabbították a mai Béke térig.

Pestszentlőrinc 1910-től önálló nagyközség, majd 1936-tól megyei város, amelynek első polgármestere Balogh Géza volt.

Pestszentlőrincen, a mai Havanna-lakótelep helyén az első világháború után a Magyar Lőszergyártó Rt. összeszerelő telepe üresen állt. Az épületeket, műhelyeket a Népjóléti Minisztérium a Magyarországtól elcsatolt területekről menekülők számára lakásokká alakíttatta át, illetve új lakóépületeket is épített. Ez lett az állami lakótelep.

Pestszentlőrincen számos civilszervezet, sportegyesület működött, a legismertebb közülük a Szentlőrinci Atlétikai Club (SZAC). A fiatal városban gimnáziumot, kultúrházakat létesítettek. Pestszentlőrinc mellett fontos, hogy megemlítsük Pestszentimrét (korábban Soroksárpéteri) is, amely szintén a mai XVIII. kerület része. Soroksárpéteri 1930-ban lett önálló nagyközség, 1931-ben – Szent Imre halálának 900. évfordulója tiszteletére – vette fel a Pestszentimre nevet. A krónika a csodák éveiként említi az önálló község első időszakát. A második világháború miatt az intenzív fejlődés egy időre megtorpant.

1950-ben Pestszentlőrincet és Pestszentimrét a főváros XVIII. kerületeként Budapesthez csatolták. Új gyárak, üzemek létesültek, a két település között villamosvonal épült, új közintézményeket hoztak létre. A homokos talaj megkötésére védőerdőt telepítettek. A háborús károk után helyreállított Ferihegyi repülőtéren 1950-től indult meg a polgári légi közlekedés.

A főváros részeként a XVIII. kerület egyre városiasabb arculatot öltött. A korábbi mezőgazdasági területeken modern lakótelepek épültek, jellegzetes középületekkel. Az első az 1960-as években a Lakatostelep volt. A KISZ-telepet (ma Szent Lőrinc-lakótelep) társadalmi munkával hozták létre. A kerületben, a Gilice téren működik a „Meteorológia”, hivatalos nevén a Marczell György Főobszervatórium. A XVIII. kerületben sok új közintézmény nyílt, épült: iskolák, óvodák, bölcsődék, rendelők, művelődési házak, posták, könyvtárak, sportlétesítmények.

Az 1980-as évek elején a tízemeletes lakóházakból kialakított Havanna-lakótelep, majd az évtized végén két újabb, lakópark jellegű lakónegyed építése kezdődött meg. A városközpontban a felszámolt téglagyár helyén új középületeket emeltek: szakrendelő intézetet, könyvtárat, sportcsarnokot, két középiskolát.
Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a XVIII. kerület arculata jelentősen megváltozott. Sikerült felújítani többek között a Pestszentimrei Közösségi Házat, megújult a szomszédos római katolikus templom és baptista imaház, a Hősök tere, valamint a művészeteknek és civilszervezeteknek otthont adó Imre-ház.

A Tér-Köz pályázatnak köszönhetően újjászületett a Kossuth tér, közösségi kert épült a Lakatos-lakótelepen, a Béke tér is új ruhát kapott. Játszóterek korszerűsödtek, piacok váltak modernebbé, járdák és utak épültek. Megújult a Zsebők Zoltán Szakrendelő, az Árpádházi Szent Margit Plébánia új templommal gazdagodott, és a szemeretelepi református és kopt közösség is új imahelyet épített. A XVIII. kerületben új lakóparkok épültek, és több paneltömböt is sikerült modernizálni. Pestszentlőrinc– Pestszentimre az energetikai fejlesztések területén szintén élen jár; az elmúlt években tucatnyi oktatási intézményben végeztek nyílászárócseréket és energetikai korszerűsítéseket.

A XVIII. kerület elmúlt évtizedeinek legnagyobb beruházása volt a csatornázás; három évtizednyi halogatás után, 2013-ban kezdődött meg és 2015 végén fejeződött be. Mintegy 90 kilométernyi csatorna és négy új szennyvízátemelő épült meg. A Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése elnevezésű projektnek köszönhetően Pestszentlőrinc– Pestszentimrén több mint 7300 család kapcsolódhatott a megépült korszerű szennyvízhálózathoz.

Az önkormányzat az említett beruházásokon kívül sokat tett azért is, hogy a XVIII. kerület kiérdemelje a „sportos” jelzőt. A helyi egyesületek támogatása, az egészséges életmód népszerűsítése mellett a sportkoncepció része az infrastruktúra- fejlesztés, valamint az ingyenes Lendületbe hozzuk önkormányzati program is, amely egész évben biztosítja a mozgás lehetőségét minden korosztály számára.

Pestszentimre büszkesége a néhány éve megépült Sportkastély, amely nemcsak impozáns, kulturális és szórakoztató rendezvényeknek ad helyet, de itt talált otthonra a főváros egyetlen NB 1-es férfikézilabda-csapata, a PLER– Budapest is. A Lőrinci Sportcentrumban 2013-ban az MLSZ pályázatának segítségével megújult az élőfüves pálya, felépült egy 200 férőhelyes lelátó, valamint egy új műfüves pályát is használhatnak a helyi lakosok. A Bókay-kert is évről évre szépül, és újabb lehetőségeket kínál. Négy évvel ezelőtt kezdődött meg a Park Uszoda és Strand megújítása, a terület rendezése, csinosítása. A kertben felépült a kalandpark is, amely egyedülálló szórakozási, sportolási lehetőséget nyújt. Megalakult a Városgazda Utánpótlás Akadémia, ahol kerületi gyermekek képzett edzők útmutatásával sajátítják el a különböző sportágak alapjait.

A kerület közösségi életét hagyományosan remek fesztiválok gazdagítják. A mára közel négyszáz gyermeket tanító komplex művészetoktatási intézmény, a Tébláb Alapfokú Művészeti Iskola évek óta szervez népdalfesztivált, ahová az országból és a határon túlról egyaránt érkeznek vendégfellépők.

Azt pedig szinte felsorolni sem lehet, hányféle programmal várja a vendégeket a kerület a jubileumi év kapcsán, de azon kívül is az év minden időszakában. „Szeretünk itt... – ez a legfőbb, és azt gondolom: minden helytörténeti munka ezzel a megállapítással kezdődik és ezzel is ér véget” – fogalmazott a XVIII. kerület első embere, Ughy Attila polgármester még 2016 év elején, amikor a jubileumi évet megnyitotta.

Pestszentlőrinc várossá válása
Pestszentlőrinc 1873–1909 között közigazgatásilag Kispesthez tartozott, 1910-től önálló nagyközség lett. Amikor a déli peremtelepüléseket – Pestszenterzsébet, Kispest, Pestszentlőrinc – egy közösen építendő főgyűjtőcsatornával kívánta bekapcsolni a vármegye Budapest hálózatába, Kispest indítványozta Pestszentlőrinc visszacsatolását városukhoz. Erről a kispesti képviselő-testület 1928 nyarán határozatot hozott. Kispest terjeszkedni szeretett volna, de a főváros és Lőrinc közé szorult. Az egyesítésről a 30 ezer fős Pestszentlőrinc nagyközség hallani sem akart. Lakosságszáma, intézményrendszere, jövőbeli tervei okán inkább előre kívánt lépni. Kérvényezték a várossá válást. Hosszas vitákat követően a két település megállapodott abban, hogy Pestszentlőrinc 230 kataszteri hold területet átad Kispestnek. Ennek fejében az véglegesen lemondott minden területi igényéről, egyesítési tervéről, és mentesítette Pestszentlőrincet a főgyűjtőcsatorna építésének költségeitől. A pestszentlőrinci közgyűlés egy korábbi elutasító határozatot követően 1935-ben újból kérelmezte a várossá válást. Ezúttal sikerrel, mert 1936. január 1-jével Pestszentlőrinc nagyközség megyei jogú várossá alakulhatott. Budapest XVIII. kerülete – Pestszentlőrinc, Pestszentimre – két önálló település egyesítésével, 1950-ben jött létre. A település 98 400 (2013) lakosával Budapest ötödik legnagyobb lélekszámú kerülete.