Úgy tűnik azonban, a már bebiztosított helyezés kényelmessé tette a csapatot, s Zsiga Gyulaegyüttese ezúttal bizony nem tudott örömöt szerezni a közönségnek.
Igaz, az első félidő első fele még a fővárosiaké volt, ám, amikor a Vácnak sikerült jó szériát produkálnia, a mieink nem tudtak lépést tartani velük. Olyannyira nem, hogy már a szünetben is egygólos előnnyel mehetett az öltözőbe az újonc, 15-14-re vezetett. Ekkor még mindenkik azt hitte, hogy a második 30 percben majd fordítanak Lendvayék. Nem ez történt, hanem pontosan az ellenkezője. A PLER-nek semmi nem jött be, a Vácnak szinte minden, így aztán amikor a játékvezetők lefújták a találkozót, az eredményjelző „csúnyát” mutatott. Olyant, amelyben senki sem gyönyörködhetett. A bajnokság talán egyik legnagyobb meglepetése született meg a Lőrinci Sportcsarnokban a váciak hatgólos, 32-26-os győzelmével, s az ostor sajnos rajtunk csattant.
Tragédiát nem kell, nem szabad csinálni a vereségből, ám a hibák elemzése után azt kell mondania a zöld-feketéknek: soha többé ilyen gyenge játékot!
Most nyugodt időszak következik a csapat életében, hiszen a Tatabánya elleni, április végén kezdődő rájátszásig hat hete van a gárdának arra, hogy a jobbik arcát mutassa meg saját magának és a lelkes közönségének is.
Eredmény, NB I., alapszakasz, 22. forduló:
FTC-PLER Budapest–Vác 26-32 (14-15).
