Horváth Béla olyan népi iparművészeti használati tárgyakat készít, amelyeket bárki szívesen látna otthonában, mert szépek, egyszerűen díszítettek.
– Budapesten születtem, és gyermekkoromtól a kerületben élek – mondta a népi iparművész, a népművészet mestere. – A népi használati tárgyakkal nagypapám ipolytölgyesi házában találkoztam először. Amikor nagyobbacska lettem, hajó- és repülőgépmodelleket, különböző állatfigurákat barkácsoltam. A hetvenes évek elején kezdtem el igazán a fafaragással foglalkozni. Pados Antaltól, a népművészet mesterétől sajátítottam el a fémberakásos, ónöntéses technikát, és alkotói tevékenységemre nagy hatással volt a Fiatalok Művészeti Stúdiója is.

Horváth Béla elmondta, tudatosan törekszik arra, hogy az általa készített tárgyak használati és művészeti értéke összhangban legyen, illetve erősítse egymást. A munkáihoz nemes és időtálló anyagokat használ fel, s a művészi hatás fokozására ónöntéses, fém- és csontberakásos díszítőtechnikát alkalmaz.
A művész alkotásai megtalálhatók a Mátyás-templomban, a Magyar Művelődési Intézetben, Kecskeméten a Népi Iparművészeti Múzeumban, az ábrahámhegyi Szent László-templomban, Balatonlellén, Siófokon, Ausztriában, Németországban, Franciaországban, sőt Új-Delhiben is. S amire még büszke: a Páva című, fából és fémberakással készült munkája a XVIII. kerületi anyakönyvi hivatalt díszíti.

Horváth Béla 1975-ben a népi iparművész elismerést, 1986-ban a népművészet mestere állami kitüntetést kapta meg. Az Országos Népi Mesterségek Művészete Pályázaton 1981-ben a fődíjat nyerte el, és az országos faragópályázaton Magyarországon egyedülállóan háromszor kapott Kapoli Antal-díjat. A Pro Renovanda Cultura Hungariae szakalapítvány 1998-as pályázatán fődíjat, az Élő Népművészet pályázaton 2005-ben és 2010-ben Gránátalma-díjat nyert. 2010-ben a Kapoli Antal Országos Fafaragó Pályázaton 1. helyezést ért el.
A kiállítást Ughy Attila polgármester nyitotta meg, majd Erdélyi Tibor népi szobrász, a népművészet mestere, Erkel-díjas koreográfus méltatta az alkotót. A megnyitón közreműködött a kerületi szlovén nemzetiségi önkormányzat által meghívott Rábatótfalusi Szlovén Néptáncegyüttes, valamint Horváth Árpád (a művész fia) és Turi András népzenészek.
A tárlat szeptember 24-ig tekinthető meg.