Emlékezni kell, és továbbvinni Trianon emlékét

Írta:  2013.06.06.
A Magyarország területének felszabdalásáról döntő trianoni békeszerződésre emlékeztek a Hargita téri Fadrusz keresztnél június 4-én a Nemzeti Összetartozás Napján.
A Magyarország területének felszabdalásáról döntő trianoni békeszerződésre emlékeztek a Hargita téri Fadrusz keresztnél június 4-én a Nemzeti Összetartozás Napján. A magyarság történetében gyászos emlékű dátum, és a szerződés következményei kitörölhetetlen emlékként élnek minden magyar nemzetiségű emberben.

Megemlékező beszédében Ughy Attila, Pestszenlőrinc-Pestszentimre polgármestere úgy fogalmazott, hogy ezen a napon a történelem egy sötét fejezetére emlékezünk, de Trianon emlékének ápolása és továbbadása gyermekeink számára kapaszkodót ad a jövőjükhöz.

Örökre fájó seb

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni paktum során Magyarország a területének mintegy kétharmadát, lakosságának pedig több mint a felét veszítette el.

Ezen a napon valamennyien egy mély, vágott, tépett, vérző és behegedni képtelen seb okán emlékezünk – mondta Ughy Attila. – Tudnunk kell, hogy Trianon nem földrajzi kérdés. Nem az elvesztett területek négyzetméterenkénti számbavételéről, az elcsatolt részek lakosságának nagyságáról, az előlük elzárt falvak felsorolásáról, az elvett és megmaradt erdők, mezők területéről, a tiszta vizű folyók számának csökkenéséről, a megmászhatatlan ormok a végeláthatatlan puszták létéről, eltűnéséről szól. Trianon arról szól, hogy van-e az embernek lelkiismerete, és ha van, akkor mihez kezd, amikor az megszólal. Ez a szerződés kitörölhetetlen, feldolgozhatatlan, megemészthetetlen nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek lelkében.

Emlékezni a jövőért

Ughy Attila utalt arra is, hogy a világtörténelem formálása során sokan elveszítették érzelmeiket, emberiességüket és józanságukat.

Koszorúval emlékeztek

Az ünnepi megemlékezésen Presits Tamás színművész mondta el Márai Sándor Halotti beszéd című versét. Ezt követte a koszorúzás, amelyen elsőként a XVIII. kerület önkormányzata nevében Ughy Attila polgármester és Kucsák László alpolgármester helyezett el koszorút a Fadrusz keresztnél. A Pestszentimre Városrészi Önkormányzat nevében Bauer Ferenc és Gönczöl András, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége nevében Csürke Károly és Jámbor Ferenc, a Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat nevében Krányecz Ferenc és Karba József, a Fidesz XVIII. kerületi szervezete nevében Lévai István Zoltán és Dömötör István, a Kereszténydemokrata Néppárt nevében Csomó Tamás és Szarvas Attila, a Jobbik nevében Makai Tibor és Gyenge Károly, a Párbeszéd Magyarországért nevében Petrovai László helyezett el koszorút. Ugyancsak koszorúval emlékezett az Üde Színfolt Egyesület, a Vasvári Pál Polgári Kör, az Együtt Pestszentimréért Egyesület, a Zöld Sorompó, az Eötvös Loránd Polgári Kör, a Brassó utcai Általános Iskola és a Piros iskola, valamint a Fidelitas XVIII. kerületi alapszervezete.
 

- Ők azok, akik, hol szenvtelenül, hol önzésből, kiszolgáltatottságból, alkuból és üzletből dolgoztak és dolgoznak a világ sorsán, elvtelen, és istentelen munkájukat a diplomácia szóval próbálják, próbálták mentegetni. Azonban akinek helyén van a szíve, az tudja, hogy a szavak még senkit sem mentettek fel. Felmenteni ugyanis csak a tettek tudnak.

Trianon évtizedek óta a régió történelmének és politikai eseményeinek a közvetlen vagy közvetett befolyásolója maradt.

- Éppen ezért elemi érdekünk, hogy a nemzeti emlékezéssel, a nemzeti összetartozás fontosságának hangsúlyozásával elősegítsük a tragédia megértését és feldolgozását – mondta ünnepi beszédében a polgármester. - Mert mindig tanulunk, mert a szembenézés és emlékezés kapcsán lehetőségünk van bebizonyítani magunknak, hogy mi magyarok még egy ilyen sorstörés után is képesek vagyunk a megújulásra.