Eltűnik a mozgalmi múlt

Írta:  2013.06.05.
Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés a képviselő-testület javaslatát egyes kerületi közterületnevek megváltoztatására. Ezzel lezárul egy korszak Pestszentlőrinc és Pestszentimre történetében.
− Amikor az új helyi önkormányzat 2010-ben megkezdte a munkáját, célul tűzte ki, hogy új korszakot nyit a kerületben. Azóta a pénzügyi helyzet stabilizálása mellett azt is feladatának tekintette, hogy eltüntesse a közterületekről a baloldali önkényuralmi rendszerre utaló neveket. Ennek most jött el az ideje, a Fővárosi Közgyűlés döntésével – mondta Galgóczy Zoltán fideszes önkormányzati képviselő, fővárosi küldött arra a hírre reagálva, hogy a közgyűlés elfogadta a képviselő-testület által egyes kerületi közterületnevek megváltoztatására április végén beterjesztett javaslatot.

Törvényi változás

A névváltoztatásokat az előzmények ellenére most mégsem a kerület kezdeményezte. Az Országgyűlés tavaly ősszel fogadta el azt a törvényt, amely 2013-tól tiltja a közterületeken az önkényuralmi rendszerekre utaló nevek használatát. Ezzel párhuzamosan született meg az új önkormányzati törvény, amely a fővárosi közterület-elnevezéssel kapcsolatos valamennyi döntést a közgyűlés hatáskörébe sorolja. Fontos kitétel azonban, hogy a fővárosnak ki kell kérnie és véleményeznie kell a helyi önkormányzatok javaslatait.

A XVIII. kerületi képviselő-testület április végi ülésén fogadta el az ezzel kapcsolatos javaslattervezetet, amelyre a Fővárosi Közgyűlés éppen egy hónappal később bólintott rá.

A diktatúra emléke

Az önkormányzat 2011-ben állította fel a kerületi emlékhelyek kialakításával és a meglévő emlékhelyek, emlékművek, utcanevek felülvizsgálatával foglakozó munkacsoportot, amelynek feladata a névváltoztatás előkészítése volt. A Galgóczy Zoltán vezetésével működő csoportnak két elismert helytörténész, Heilauf Zsuzsanna és Grünvald Mária, Kiss Róbert KDNP-s és Csabafi Róbert fideszes képviselő, valamint a Jobbik által delegált Makkai Tibor lett a tagja.
− A munkacsoport az első pillanattól nyitottan működik. Az ülések nyilvánosak, és bárki fordulhat hozzánk javaslatokkal – mondta az elnök.

A szakmai csoport elsősorban azokat a közterületneveket vizsgálta, amelyek már évek óta vita tárgyát képezik: a Sallai, a Fürst Sándor, a Hámán Katalin, a Pataky István és a Kulich Gyula utca nevét.
− Ezek az emberek vagy részt vettek a Tanácsköztársaságban, vagy aktív tagjai voltak a Horthy-rendszerben egyébként betiltott kommunista pártnak. Tevékenységük a kommunista diktatúra kiépítésére irányult, ezért a munkacsoport véleménye szerint a 2012 őszén elfogadott törvény hatálya alá esik – vélekedett Galgóczy Zoltán. – A nevükkel együtt az elmúlt rendszer öröksége is eltűnik a közterületekről.

Az új nevek

− A munkacsoport arra tett javaslatot a fővárosnak, hogy a Sallai utca Cziffra György utca legyen a jövőben. A világhírű zongoraművész méltó arra, hogy közterület viselje a nevét. A Fürst Sándor utcát Kiss István építészről neveznénk el, a Hámán Katalin utcából a jeles első világháborús tisztre emlékezve Szurmay tábornok utca lenne, a Kulich Gyula utca Orbán Balázs néprajzkutató, a Pataky István utca pedig Borics Pál kőfaragó, szobrászművész nevét viselné a jövőben. Az ő munkái a kerületben is jól ismertek.
A közgyűlés tehát elfogadta ezeket a javaslatokat. Jogos kérdésként merült fel a képviselő-testületi üléseken, hogy az utcanévváltozások költségekkel járnak, amelyeket a lakosság nem szívesen vállalna.
− Ezeket a költségeket átvállalja az állam – tájékoztatott a fővárosi küldött.