Az estébe nyúló összejövetelt Kardos Gábor a Trianont megelőző korszakot felidéző, családja megőrzött tárgyainak, dokumentumainak bemutatásával nyitotta meg, többek között elhozta a Magyar Békeszerződés, a „Trianoni Paktum” egy hiteles példányát, amelyből néhány cikkelyt fel is olvasott.
A hősök emléke
- A beszélgetés célja, emlékezés a magyarság által a XX. században átélt tragédiákra, a közös erővel, többször felépített Magyarországra, az áldozatokra és a hősökre – fogalmazott Kardos Gábor. - Az emléknap pontosan azért emléknap és nem a bánat napja, hogy a történtekből a tanulságokat levonva gondoljunk erre a vészterhes, rengeteg újrakezdésben bővelkedő XX. századra, amelyben mi magyarok sok esélyt, de sok gáncsot is kaptunk.
A magyarság történetével, és ezzel együtt a trianoni szerződéssel kapcsolatban is radikális nézeteket valló Botlik József előadásának bevezetőjében azt is kifejtette, hogy mit tart az elmúlt másfél évszázad történetírásáról.
- Döbbenetes, hogy a magyarság történetét mintegy 150 éve nem magyar nemzeti szempontból, nem magyar nemzeti érdekből, idegenek írják – mondta a történész, aki úgy véli, hogy Magyarországgal ellentétben a szomszédos országok vezetése mindig nemzeti érdekű külpolitikát folytatott. A magyar politikai vezetésnek nem volt évtizedeken át a szomszédokéhoz hasonló nemzeti víziója, de napjaink külpolitikáját sem tartja még elég erőteljesnek.
A hazáért harcoltak
A trianoni szerződés és a Don-kanyarban elesett magyar katonák kérdéskörére visszatérve Botlik József elmondta, hogy nem igaz az a nézet, miszerint a magyar hadsereget „vágóhídra” küldték.
- Ezek a katonák a hazáért és a bolsevizmus ellen harcoltak a Donnál. Azért harcoltak, hogy Magyarország megtarthassa a bécsi döntés során visszacsatolt területeket.
A magyarság számára az elmúlt évszázad két szomorú, de rendkívül jelentős, a nemzeti öntudatot erősítő történelmi eseményére emlékezve a klubesten hangfelvételről elhangzott Juhász Gyula Trianon című verse, és felcsendült az „Ott, ahol zúg az a négy folyó” című dal is.
