Hodruszky Csaba
− Már az ezredfordulón világos volt: a magyar hivatali rendszer tarthatatlan. Nálunk a legtöbb ember ódzkodik a hivatali ügyek intézésétől, mert a hivatalok világát nehézkesnek, átláthatatlannak tartja. Akkor kezdődött el az átalakítás tervezése – magyarázta Hodruszky Csaba, a január 1-jén felállított kerületi járási hivatal vezetője, aki még három okát említette az átalakításnak: − A korábbi rendszer egyértelműen drága volt, lehetőséget adott a korrupcióra, a dolgozóknak pedig nem nyújtott elfogadható, kiszámítható életpályamodellt. Mindez oda vezetett, hogy a társadalom bizalmatlanná vált a hivatalokkal és az ott dolgozókkal szemben.
Szinte ugyanaz
Mindezen tények ismerete ellenére egészen a 2010-es kormányváltásig senki nem nyúlt hozzá a hazai hivatali rendszerhez. 2012. január elsején azonban létrejöttek a megyei – Budapesten a fővárosi – kormányhivatalok, ami az első lépés volt a teljes átszervezés felé. A járási hivatalok létrehozásának célja az volt, hogy az állam saját kezébe vegye azokat az ügyeket, amelyek amúgy is csak az állami apparátus igénybevételével intézhetők. Tipikus példa erre az okmányok beszerzése: a személyi igazolványt vagy az útlevelet eddig a kerületi okmányirodában rendeltük meg, ahonnan az állami nyilvántartókhoz továbbították a kérést. Mostantól ez a járási hivatalokon keresztül eleve az állam dolga.
− Az állampolgár szempontjából jó az, hogy ebből a változásból szinte semmit nem kell érzékelnie. Az ügyeket csaknem teljesen ugyanott és ugyanazok az ügyintézők intézik, akiket már megszoktak. A korábban az önkormányzati ügyfélszolgálaton dolgozó kollégák ugyanis jól képzett, kiváló munkavállalók, akik átkerültek a járási hivatal állományába – magyarázta Hodruszky Csaba.
Jövőre egy ablak
A változásokat mindazonáltal a jövő elejétől érezni fogja az állampolgár, de feltehetően örülni fog ennek.
− Január 1-jére fel kell állnia az egyablakos rendszernek. Ez azt jelenti, hogy az ügyfélnek nem kell majd több ügyintézőhöz fordulnia a különböző ügyekkel: mindent egy helyen intézhet el. Ehhez természetesen a kollégák továbbképzésére van szükség, ami már meg is kezdődött – mondta a hivatalvezető.
Az egyablakos rendszer kialakításával egy időben további pozitívumokra is számítani lehet.
Hol van a járási hivatal? Pestszentlőricen: Városház utca 16. Pestszentimrén: Ady Endre utca 100. |
− Akkortól a hivatal reggel 8-tól este 8-ig tart majd nyitva munkanapokon. Ezzel megszűnhet egy ma még jellemző kellemetlenség is, a sorban állás. A XVIII. kerületi hivatal népszerű a környező kerületekben, sőt az agglomerációban élők körében is, ide járnak át az ügyfelek, a törvény pedig nem teszi lehetővé, hogy előrevegyük a helyi lakosokat. Úgy vélem, a hosszabb ügyfélfogadás megoldja majd ezt a gondot – vélekedett Hodruszky Csaba.
Mit ne?
Bár igaz, hogy a járási hivatalban az ügyfél a jól ismert ügyintézőkkel találkozhat, és gyakorlatilag a helyszín is ugyanaz, néhány apróbb változás okozhat fejtörést. Vannak ugyanis olyan ügyek, amelyeket továbbra is az önkormányzatnál kell intézni.
Hodruszky Csaba Igazgatásszervezőként végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen. Korábban az Ifjúsági és Sportminisztérium szakértője volt, a Pest Megyei Önkormányzatnál irodavezetőként és kabinetfőnökként dolgozott, innen nevezték ki a járási hivatal élére. |
− Több száz ügykör került hozzánk, és ezek száma várhatóan emelkedni fog. Lehetetlen ezeket tételesen felsorolni. Általánosságban azt lehet mondani, amit a jogszabály is megfogalmaz: az olyan ügyek, amelyekben a képviselő-testület dönt, az önkormányzat hatáskörében maradtak. Ilyenek például az adózási és egyes szociális ügyek – mondta a hivatalvezető, aki sietett megnyugtatni:
− Természetesen eleinte nehéz eligazodni, de a munkatársaim mindenkinek készséggel segítenek, mindenkit a megfelelő helyre irányítanak. Az Ady Endre utca 100-ban pedig egymás mellett működik a járási és az önkormányzati hivatal, így kisebb a tévedés lehetősége.