Az óvodák és iskolák két hónapon keresztül oldottak meg klímavédelemhez és fenntarthatósághoz kapcsolódó kihívásokat. Az ünnepélyes díjátadóra december 14-én, szombaton került sor a Pestszentimrei Közösségi Házban.
„Fantasztikus alkotások születettek, minden résztvevő rengeteg kreativitást, elköteleződést és munkát fektetett a versenybe. A feladatok megoldásához összefogtak a gyermekek, szülők, pedagógusok és helyi cégek és közösen gondolkodtak a klímaváltozás hatásairól és a lehetséges megoldásokról” – nyilatkozott a díjakat átadó Petrovai László alpolgármester.

A Klíma Kupán tizenkilenc változatos, izgalmas feladatból választhattak szabadon az intézmények: lehetett otthont építeni kisállatoknak a környezeti sokszínűség megóvásáért, a sétálást népszerűsítendő lépésnaplót vezetni, klímavédő szuperhősöket tervezni vagy épp bevásárlószatyrot varrni régi, kidobásra ítélt alapanyagokból.

A versenyen több mint 1500 gyermek vett részt és több mint 3500 alkotás vagy feladatmegoldás született. A legtöbb pontot elérő óvoda a Pestszentimrei Gyöngyszem Óvoda (I. helyezett), a Pestszentlőrinci Mocorgó Óvoda (II. helyezett) és a Pestszentlőrinci Napraforgó Óvoda (III. helyezett) lett. Az iskolák közül díjat kapott a Csontváry Kosztka Tivadar Általános Iskola (I. helyezett), a Kapocs Általános és Magyar-Angol Két Tannyelvű Iskola (II. helyezett) és a Táncsics Általános és Német Nemzetiségi Iskola (III. helyezett). A nyeremények között volt öko-élménynap, fenntartható okosház építő műhelymunka, állatkerti foglalkozás, megújuló energiával működő járműmodellek, és tematikus könyv, DVD és diafilmcsomagok.
A résztvevőket több helyi vállalkozás is támogatta a sikerben. Klíma Kupa partnere volt az ABUD Kft., a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete, a Mimó és Csipek és a Visegrad for Sustainability.
A főszervező, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata a legszebb alkotásokból februárban kiállítást tervez és beépíti a pedagógusok visszajelzéseit a Klíma Kupa feladatgyűjteményébe: bíznak benne, hogy az intézmények, szülők a jövőben is hasznát lelik majd a kiadványnak és a játékos feladatokon keresztül minél több gyermek tanulhat Földünk megóvásának fontosságáról.
Ezúton is gratulálunk a nyerteseknek és minden résztvevőnek!

{gallery}Klimabarat18/hirek/klima-kupa{/gallery}

 

A hír a Széchenyi 2020 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében megvalósuló, KEHOP-1.2.1-18-2018-00002 azonosítószámú „Klímatudatosságot erősítő szemléletformálás a XVIII. kerületben” (KLÍMABARÁT18) program keretében jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

 

 

A Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata által készített helyi Klímastratégia kapcsán az önkormányzat 2019. november 25-én és december 11-én kétrészes workshop-sorozatot tartott helyi lakosokkal, helyi és budapesti civil és szakmai szervezetekkel, gazdasági és közszolgálati szereplőkkel, illetve az önkormányzat szakértőivel. A műhelymunkát Beleznay Éva várostervező és az ABUD Mérnökiroda Kft. fenntarthatósági szakértő munkatársai, Cifka Fanni, Péteri Olga és Ecker Klaudia vezették. A műhelymunkán Petrovai László alpolgármester is részt vett.

 

Az első alkalommal a résztvevők közösen térképezték fel az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kerületi problémákat, értékeket és célokat. A műhelymunka arra is választ keresett, hogy milyen helyi klímastratégiával lennének elégedettek a résztvevők. Többek közt elhangzott az igény a kézzelfogható és megvalósítható javaslatokra, az elért eredmények mérhetőségére, az alulról jövő és szemléletformáló kezdeményezések erősítésére, a pazarláscsökkentő akciók ösztönzésére. Sor került a Települési Alkalmazkodási Barométer (TAB) témaköreinek átbeszélésére is. A szakmai előkészítő csoport helyzetértékelése, a kerületi klímaváltozás attitűd felmérés és a műhelymunka részvevőinek gondolatai alapján helyzetértékelő SWOT elemzés és céldiagramm készült. A kerület kiemelt céljai között a közlekedés és kapcsolatrendszerek környezettudatos átalakítása, az éghajlatváltozásra tervezett épített és természeti környezet, a műszaki infrastruktúra környezettudatos fejlesztése, az erőforráshatékonyság növelése és az egészségi ellenállóképesség növelése szerepel. Erős hangsúlyt kapott a kerületi együttműködés és partnerség, a szemléletformálás és oktatás fontossága.

A második alkalom fókuszában a jövőkép, célok, akciók, beavatkozások, projektek szerepeltek. A műhelymunka végére a résztvevők számos javaslatot fogalmaztak meg a Klímastratégia megvalósítására és előrevitelére, és a Klímastratégia készítői visszajelzéseket és javaslatokat kaptak a jövőképre, az éghajlatváltozás mérséklésére, alkalmazkodásra és szemléletformálásra vonatkozó, már futó projektekre és a jövőbeli akciókra vonatkozóan. A résztvevők számos, már megvalósult jó gyakorlatot említettek – többek közt esővízgyűjtés, közösségi kert, csatornahálózat fejlesztés, KRESZ park, komposztálás– és hallhattak nemzetközi mintaprojektekről is. Ezt követően tematikus csoportokban a megfogalmazott részcélok mindegyikére egy-egy projektjavaslatot dolgoztak ki, átgondolva és átbeszélve annak tartalmát, azt, hogy kiről és kiknek szóljanak a javaslatok, a megvalósítás feltételeit és a beavatkozások fő hasznait, előnyeit. Hangsúlyt kaptak a gyalogos és kerékpáros közlekedést segítő javaslatok, a csapadékvíz menedzsment korszerű megoldásai, a megújuló energiaforrások elősegítése, a helyi közösség bevonása a zöldfelületek kialakításában és gondozásában, a környezetbarát életmódra felkészítő klub, a helyi szolgáltatások és fogyasztók összekapcsolása, az idősek és gyermekek kiemelt figyelemmel kezelése.

A tavasszal elkészülő stratégia-tervezet tartalmazza majd a workshopon elhangzott észrevételeket, javaslatokat, illetve azt a résztvevők is véleményezik majd. Ezúton is köszönjük az értékes közreműködést minden résztvevőnek!

 

 

A klímaváltozás egyik legszembetűnőbb hatása, hogy évről-évre egyre gyakoribbak és hosszabbak a nyári hőhullámok. Utcáink, tereink hűtésére számtalan módszer létezik: a legközismertebb és legolcsóbb megoldások egyike a fák ültetése. De vajon mindent tudunk-e a városi fák jótékony hatásairól?

FORRÓ VÁROSOK

Az Országos Meteorológiai Szolgálat évi leltárából kiderül, hogy míg az ezredforduló előtt átlagosan csak egy „forró nap” volt egy évben, addig ezekből mára már jóval több jut. A hőhullámok a városokat fokozottan érintik: itt akár 4-6 °C fokkal is melegebb lehet, mint a városon kívül. Egy településen belül is eltérő mikroklímatikus viszonyok alakulnak ki: a sűrűn beépített, betonozott, ritka növényzetű részeken akár 10 °C fokkal magasabb hőmérsékletet mérhetünk, mint máshol.

HOGYAN VÉDEKEZHETÜNK?

Az épületekben igyekszünk megvédeni magunkat a kánikula káros hatásaitól, de a légkondícionálókkal tovább fűtjük a közterületeket. Számos építészeti megoldás csökkentheti az épületek hűtési és fűtési igényeit, a megfelelő tájolástól és árnyékolástól kezdve, a homlokzat szellőztetésén és szigetelésén át, egészen a zöldtetőkig. Az épített környezet okos kialakítása mellett döntő jelentőségű a városi zöldfelületek száma. Ezek nem csak természetes elnyelői és tárolói az egyre egyenletlenebb eloszlású csapadéknak, de annak párologtatásával hűtik is városainkat. A városi zöldfelületek hősei pedig egyértelműen a fák, a helyi klímára és egészségünkre gyakorolt pozitív hatásuk miatt. Ábránkból most megtudhatják, hogyan is teszik a fák élhetőbbé városainkat!

 

A hír a Széchenyi 2020 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében megvalósuló, KEHOP-1.2.1-18-2018-00002 azonosítószámú „Klímatudatosságot erősítő szemléletformálás a XVIII. kerületben” (KLÍMABARÁT18) program keretében jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

VEGYEN RÉSZT JÁTÉKUNKON ÉS NYERJEN!

Vegyen részt Klímatotó játékunkon, válaszoljon helyesen klímavédelemhez kapcsolódó kérdéseinkre, és nyerjen értékes ajándékokat!

Részvételi és játékszabályzat>>

KLÍMABARÁT18: Klímatotó >>

MIT NYERHET?

A helyes választ adók közül nyereménycsomagot sorsolunk ki, mely a következő ajándékokat tartalmazza:

☀ 2 db, a Fővárosi Állat- és Növénykertbe egyszeri látogatásra szóló belépőjegy

☀ MyEqua - BPA-mentes vizes kulacs

☀ Fészekfoglaló - természetismereti kártyajáték a madarakról

☀ Kilian Mullarney - Dan Zetterström - Lars Svensson: Madárhatározó - Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója

MI A KLÍMAVÉDELEM?

A klímavédelem nem más, mint az üvegházhatású gázok kibocsátásának és az ezek okozta éghajlati változások negatív hatásainak a csökkentése, illetve az azok elleni védekezés. Szerves része a környezetvédelemnek, és a természet megőrzésén túl rendkívül szorosan összefonódik egészségünk megóvásával is.

VÁROS ÉS KLÍMA

A városok számának és népsűrűségének intenzív növekedése nagyban hozzájárul a klímaváltozáshoz. Miközben a városok a föld területének mindössze 2 százalékát teszik ki, a szén-dioxid-kibocsátás 71–76 százalékáért felelnek! (https://unhabitat.org/urban-themes/climate-change) Budapesten az üvegházhatású gázok kibocsátása döntően az épületek és az ipar energiafelhasználásából (77 százalék) és a közlekedésből származó kibocsátásokból (20 százalék) áll össze. (Budapest klímastratégiája, 7. o.)
A városok azonban nemcsak előidézők, de elszenvedők is: ahogy az ábra is mutatja, számos klímaváltozással összefüggő káros hatás fokozottan fejti ki a hatását a településeken.

KÖZÖSEN A KLÍMABARÁT KERÜLETÉRT!

A kerület most példamutató módon saját klímastratégiát készít, amely figyelembe tud venni olyan helyi adottságokat, mint például a repülőtér közelségéből vagy az átmenő forgalomból adódó zaj- és légszennyezettség, vagy a Cséry-telep rekultivációja. A szakértők így a helyi közösség számára fontos és elérhető célokra koncentrálhatnak.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásáért mindannyian felelősek vagyunk. Jó hír azonban, hogy ennélfogva mi magunk is tehetünk az éghajlatváltozás ellen! Minden egyes fa elültetésével, minden egyes nappal, mikor autó helyett mással közlekedünk, hozzájárulunk a tisztább levegőhöz és a városi hőhullámok elviselhetőbbé tételéhez. Ha avarégetés helyett komposztálunk, a klímát és az egészségünket is védhetjük, ráadásul jó minőségű termőföldhöz juthatunk.
Szerencsére évről évre egyre többen vesznek részt a helyi környezetvédelmi akciókban: idén például a várt 100–200 jelentkező helyett több mint ezren igényeltek esővízgyűjtőt, de a házi komposztáló, virágosító és faültető felhívás is nagy népszerűségnek örvendett.
A KLÍMABARÁT18 keretében a helyi klímastratégiát készítő szakemberek már az első pillanattól fogva bevonják a lakosságot. Meghatározó helyi szervezetek képviselőit hívják össze, hogy velük közösen tárják fel a jellegzetesen helyi kihívásokat, a lakosság körében pedig kérdőívekkel mérik fel a kerületi igényeket. Lesz óvodai és iskolai pontgyűjtő verseny, valamint interaktív ismeretterjesztő programok, amelyekre a szervezők nyereményekkel várják az érdeklődőket minden korosztályból!

A projekt az Európai Unió támogatásával, a magyar állam tárfinanszírozásával valósul meg.

KERESSE KÉRDŐÍVEINKET, SZÁMÍT A VÉLEMÉNYE!

Az önkormányzat a lakosság szokásait és véleményét is felméri, hogy a helyi klímavédelem ügye közös ügyünk legyen. Az anonim kérdőíveket megtalálhatják és kitölthetik online az alábbi linken 

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScOrRUqJhDBK5T9DkbPYluWU7EDm3Qa9h2e0sEKHZgMC5W2xw/viewform,

vagy kitölthetik kézzel, és leadhatják az alábbi pontokon:

XVIII. kerületi Polgármesteri Hivatal/Ügyfélszolgálat (1184 Üllői út 400.)
Zsebők Zoltán Szakrendelő (1183 Thököly út 3.)
Bókay-kert/Szélmalom utcai bejárat (1181 Szélmalom u. 33.)
FSZEK Pestszentimrei Könyvtár (1188 Vasút u. 48.)

 

 

A hír a Széchenyi 2020 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében megvalósuló, KEHOP-1.2.1-18-2018-00002 azonosítószámú „Klímatudatosságot erősítő szemléletformálás a XVIII. kerületben” (KLÍMABARÁT18) program keretében jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.